Duplán terhelne a Fidesz

Veszteségbe taszítja a külföldi dohánygyárakat a különadó – ha nem kivonulással, akkor áremeléssel reagálhatnak az iparág nagy szereplői. Az új adót mintha a legnagyobbakra szabta volna a Szatmáry Kristóf egykori nemzetgazdasági államtitkár, hiszen javaslata a három külföldi szereplőt sújtja milliárdos teherrel, miközben a magyar cégek nagyságrendekkel kisebb, pár tízmilliós teherrel megússzák. A veszteség ellen a cégek kétféle módon védekezhetnek: áremeléssel vagy kivonulással.

Noha a javaslat indoklása szerint a cél az igazságosabb teherviselés volna, valójában azzal, hogy az új – az ígéret szerint csak egyszer, jövőre alkalmazandó különadót – a nettó árbevételre vetnék ki épp az extraprofitot elkönyvelő cégek ússzák meg a befizetést. A sávos rendszer (15 milliárd alatt mindenképpen 30 milliót, 30 milliárdig 0,2 százalékot, a feletti részre 60 milliárdig 2,5 százalékot, a 60 milliárdnál is nagyobb forgalomnál azonban már 4,5 százalékot kell fizetni) egyértelműen a nagy, külföldi tulajdonú szereplők számára kedvezőtlen. A cégek azonban így többet fizetnének be éves nyereségüknél – sőt annak többszörösét is. A brit BAT utoljára 2009-ben volt nyereséges, akkor is kétmilliárd alatt volt a profit, a piacvezető Philip Morris 1,5 milliárdos tavalyi nyereségére – a múlt évi árbevétel alapján – 6,4 milliárd forintos adókötelezettség jutna. Eközben a magyar kormány egyes tagjaival jó viszonyt ápoló hazai tulajdonú Continental 50 millió alatti befizetéssel úszná meg.

A BAT külön közleményben emelte ki, hogy két itteni társasága 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel (folyamatos tőkepótlásra is szorul), mert nem tudott árat emelni a sorozatos jövedéki adó emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése és a vágott dohánynak továbbra is biztosított adóelőny miatt. Kiemelték, hogy most adták át új gyárukat, és hangsúlyozták: nem tudnak eltekinteni az adó áthárításától. Úgy vélték: ez a jelenleg is 14-15 százalékos feketepiacnak újabb lökést adhat. Azt javasolták a képviselőnek, inkább a feketepiac visszaszorítása érdekében fogalmazzon meg törvényjavaslatokat, hiszen azzal egyrészt nagyobb bevételt érhet el, és az egészséget is jobban védi (a csempészáruk egészségügyi kockázata nagyobb ugyanis).

Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial vállalati kapcsolatok igazgatója azt az MTI-nek azt hangsúlyozta: az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására. Ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott. A különadóról nem volt előzetes egyeztetés – mondta –, a gyárak pedig most már egyeztetnek a közös álláspont kialakításáról.

A nettó bevétel alapján kivetett adó ugyanis problémás lehet.A gyárak szerint kettős adóztatást jelent, hogy az áfa és a jövedéki adó után még egyszer fizetnének egy terhet. A dohányiparban ugyanis a kimutatott nettó árbevételben benne vannak a forgalmi terhek is (más cégektől eltérően). Vagyis: az állam az áfát és a jövedéki adót is megadóztatná, ami akár az uniós joggal is ellentétes lehet.

Keveset ér a címke

Egyelőre nem adott be módosító javaslatot Szatmáry Kristóf a költségvetéshez, így nem tudni: mekkora bevételre is számít az új teherből a képviselő és ezt pontosan mire fordítaná. A törvényjavaslatban előírná, hogy a dohánygyáraktól beszedett összeg csak az egészségügy finanszírozására fordítható. A bevétel azonban a központi büdzsét illeti meg, azt, hogy a nagy kalapból akkor valóban ennek megfelelő összeggel többet fordítanak-e az egészségügyre, nehéz lesz majd megmondani.