Juncker történelmi tervei

Első látásra óriási, másodikra azonban félig-meddig illuzórikus tervet jelentett be tegnap az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke. A már nyáron beharangozott terv célja a beruházási aktivitás növelése az Európai Unióban, így nem annyira az alapba áramló összegek, mint azok multiplikátor hatása számít az Európai Bizottság logikája szerint. Juncker úgy kalkulál, hogy a program éves szinten 100 milliárd euróval növelheti meg a beruházások összértékét. Ez jóval alacsonyabb, mint amennyivel visszaesett a beruházási aktivitás: éves szinten 230–370 milliárd eurót veszít ezen a téren az európai gazdaság a válság kitörése óta. Ugyanakkor – hangsúlyozta Juncker – ez az európai történelem legnagyobb próbálkozása arra, hogy mobilizálja a beruházásokat, anélkül, hogy változtatna azok szabályain.

Ez tehát azt is jelenti, hogy egyelőre nincs szó a sokak által elvárt deregulációról, igaz, a bizottság gazdaságélénkítő programjának másik két fő – hosszabb távú – eleme erre irányul. Ami benne van a csomagban, az 16 milliárdnyi garancia az uniós költségvetésből (összegben ennek fele, vagyis 8 milliárd, ebből 3,3 milliárd az információs technológiai fejlesztésekre szánt CEF alapból, 2,7 milliárd a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont 2020-ból, 2 milliárd pedig a tartalékból), illetve ötmilliárd az Európai Beruházási Banktól (EIB). A 21 milliárdot a tagországok kiegészíthetik, az így összegyűlő pénz lesz az Európai Stratégiai Beruházási Alap. Ebből az EIB-n keresztül hatvanmilliárdnyi hitellel segítenék olyan beruházások finanszírozását, amelyek remélt összértéke 315 milliárd euró.

Az uniós tagországok tulajdonában lévő EIB szerepe azért lehet fontos, mivel hitelminősítése a legjobb kategóriában van, vagyis jóval olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, mint például egy bóvliban lévő tagország vagy annak valamely bankja. A bizottság kiemeli: a program ennek ellenére nem veszélyezteti az EIB besorolását. Önmagában ez a hatás háromszorozhatja meg a befektetések értékét, azt pedig megötszörözheti Brüsszel szerint, hogy további befektetők kedvet kapnak újabb fejlesztésekhez. Ezt az is elősegítené, hogy az uniós alap a beruházások kockázatosabb részét vállalná fel, akár részvények vagy részvényekké alakítható kötvények formájában.

Ami a beruházásokat illeti, Juncker két kategóriába sorolta ezeket: a 315 milliárd nagyobbik hányada – nagyjából 240 milliárd euró – hosszú távú nagyberuházások megvalósulását jelenti, míg a maradékból kis- és közepes cégek fejlesztéseit finanszírozzák. Mindez a bizottság szerint 1,3 millió munkahely megteremtéséhez járulhat hozzá, ami elenyészőnek tűnhet amellett, hogy a válság kezdete óta 8,3 millió fővel, 24,5 millióra nőtt az állástalanok száma.

Az alap elvileg a jövő év közepére áll fel – ebből a szempontból fontos, hogy nincs szükség jogszabály-módosításra, vagy a hétéves uniós költségvetési keret (MFF) megbolygatására, ez ugyanis megakaszthatná a folyamatot. A tervek szerint a tagországok így akár már az idén december 18-án kezdődő soros csúcstalálkozójukon is jóváhagyhatják Juncker tervét, és ezzel egy időben a bizottság is beterjesztheti a programra esélyes projektek listáját. Az EP pedig a jövő év elején bólinthat rá a javaslatra. Ezt a nagy frakciók tegnapi hozzászólásaiból biztosra lehet venni, a fő kritikák arra irányultak, hogy a programba nem friss pénzt ad az bizottság.

Merkel még mindig takarékoskodik

A párizsi vezetés kedvezően fogadta a tervet, ahogy a német kancellár is. Angela Merkel azonban a Bundestagban tegnap árnyalta véleményét: a parlamenti képviselők előtt azt közölte, támogatja az alapelvet, ám Juncker nem igazán számíthat német forrásokra. Ennek a magyarázata az lehet, hogy a német kormány – folytatva a fiskális konszolidáció szigorú irányát – olyan szövetségi költségvetést tervez a jövő évre, amely 1969 óta első ízben nem számol hitelfelvétellel. Merkel érvelése szerint ezzel kiszámítható viszonyokat teremtenek a beruházásokhoz – miközben Brüsszel éppen a beruházási aktivitás hiányát kérheti ismét számon a kancellártól.