Juncker figyelmeztette a görögöket

Jelentősen csökkent tegnap a görög bankok részvényeinek árfolyama az athéni kormány legújabb nyilatkozatai után. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter az olasz RAI-nak azt közölte, a görögök nem számolnak azzal, hogy távoznak az euróövezetből, mert az olyan, mint egy kártyavár: ha egy elemét kihúzzák, összeomlik. A The Guardiannek pedig arról beszélt, az euróövezet összeomlásának költségeit mindenkinek, így a briteknek is meg kellene fizetnie. A politikus azokra a megszólalásokra reagált, amelyek a „grexit” lehetőségét, sőt, szükségességét vetették fel. David Cameron brit miniszterelnök egy Twitter-posztban közölte: kormánya minden eshetőségre, így a görögök kilépésére is felkészül. Mellesleg így is tett: a BBC szerint tegnap pénzügyminisztériumának vezetőivel vitatta meg a lehetséges lépések. Alan Greenspan az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed volt elnöke a BBC-nek beszélt arról, Görögországnak várhatóan távoznia kell az euróövezetből, mert további tagsága sem a görög gazdaság, sem a valutaunió érdekeit nem szolgálja.

A kedélyeket Alekszisz Ciprasz sem nyugtatta meg: az újdonsült kormányfő vasárnap délután az athéni parlament előtt tartott beszédében elismételte, a „bukott” hitelprogram meghosszabbítása helyett áthidaló segítséget fog kérni. Erre az uniós vezetők egyelőre nem mutatnak hajlandóságot, ám ezen a héten döntés születhet erről. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa holnap tárgyal a görögökről, a rendkívüli ülés, amelynek egyetlen napirendi pontja a hitelprogram, valószínűleg felvezeti a csütörtöki EU-csúcsot, ahol először vesz részt Ciprasz. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap elég határozottan utasította helyre az új kormányfőt: németországi tárgyalásai előtt azt közölte, ne gondolja, hogy elfogadja a terveit. A tagországok megosztottak: egyesek elvetik a radikális felvetéseket, de az olaszok vagy a franciák hajlandóak lennének engedményeket tenni.

Dublin ugyanakkor jelezte: ha bármilyen engedményt kapnak a görögök, hasonló könnyítésekre számít az ír kormány is. Simon Coveney, az Enda Kenny vezette kabinet agrárminisztere egy rádióinterjúban azt javasolta Athénnak, hogy az írekhez hasonlóan próbálják meg átstrukturálni az adósság visszafizetését. Írország 2010 novemberben kapott 67,5 milliárd eurós EU/IMF-hitelt, a kamatokon és a visszafizetés menetrendjén következő évben lazított az EU.

Berlin nem fizet

Németország biztosan nem teljesíti az új görög kormány követelését, hogy térítse meg a második világháborúban Görögországnak okozott károkat – jelentette ki a német alkancellár a Berlin mellett Nauenban. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, az SPD elnöke közölte: a követelésnek nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás jogilag lezárta ezt a kérdést is. A görög kormánypárt szerint Berlin a német megszállás idején okozott károk és a háború idején a görögökre kényszerített hitel miatt összesen 162 milliárd euróval tartozik Athén.