Káprázatos hazai növekedés

Minden várakozást felülmúlt a gazdaság tavalyi teljesítménye: a GDP 3,5 százalékkal növekedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecslése szerint, miközben ez elemzők 3,3-3,4 százalékos bővülést vártak. Ez annak köszönhető, hogy az utolsó negyedévben az ipar és a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye miatt 3,4 százalékkal nőtt a gazdaság, ami még a leginkább derűlátóbb szakértő várakozását is meghaladta. A legtöbb közgazdász azt várta, hogy a harmadik negyedéves 3,2 százalék után 2,8-ra lassul a dinamika. A gazdasági tárca szerint a magas bázis ellenére a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is erőteljes növekedést láthattunk, ám a kedvező adat még a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is meglepte.

Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy a szolgáltatási ágazatok döntő többsége növekedett, így a kereskedelem, a vendéglátás és a szállítás jelentősen bővült. Ugyanakkor a költségvetésből finanszírozott szolgáltatások (oktatás, egészségügy) visszaestek. Az ingatlanügyletek és a pénzügyi szektor stagnált. A termelési oldalon a fő húzóerő az ipar volt, mellette a mezőgazdaság is nagy növekedést mutatott, miután a teljesítmények elszámolásának egy része még a negyedik negyedévben zajlik le – mutatott rá Pozsonyi Pál. Felhasználási oldalon elsősorban a fogyasztás és a külkereskedelem okozta a nagyobb GDP-növekedést. „A nettó export újra pozitívan járult hozzá a bővüléshez, ám a beruházások növekedése lassult” – fejtette ki Pozsonyi Pál. A nettó export a második és harmadik negyedévben még visszahúzta a GDP-t.

Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője – aki a legpontosabb előrejelzést adta – a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az ipari termelés a tavalyi év végén erőteljesebb volt. Általában a nagy autógyártók év végi termelésleállása gyengébb ipari termelést szokott eredményezni, most azonban nem ez volt a helyzet. „Nem esett vissza az ipar az év végére, és a gazdaságot támogatta, hogy a kiskereskedelmi forgalom is jelentősen növekedett” – fejtette ki Samu János.

Vagyis a gazdaság minden szegmense növekedett, ez pedig hozzásegített minket ahhoz, hogy kiemelkedően teljesítsen a magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar növekedés volt a leggyorsabb Európában. A közgazdász nem az ipar jó teljesítményére írja a gyors növekedést. A negyedik negyedévben az ipari termelés és az építőipar kibocsátása lassult, a fogyasztás gyorsulásának köszönhetően azonban a szolgáltatások jelentősen növekedhettek – vélekedett Suppan. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a tavalyi évet számos egyszeri hatás segítette: ilyen volt az EU-pénzek gyorsuló lehívása, az állami beruházások felpörgése vagy például a rezsicsökkentés.

Az NGM szerint a jóval várakozások feletti GDP-növekedés hátterében más tényező is állhat. Az olajárak csökkenése minden bizonnyal nagyobb mértékben járult hozzá a belső kereslet élénküléséhez: a háztartásoknál és a vállalatoknál keletkező többlet megtakarítás gyarapította a fogyasztást és a beruházásokat. Az ipari termelés 6 százalék körül nőhetett 2014 negyedik negyedévében az autóipari kapacitásbővítések és a beszállító ágazatok bővülésének köszönhetően. Részben az infrastruktúrafejlesztések eredményeként az építőipar növekedése pedig a 7 százalékot is elérhette – közölte a gazdasági tárca.

A stabilan magas gazdasági növekedés pedig elvezethet oda, hogy a hitelminősítők javítják Magyarország adósbesorolását, és kikerülünk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” kategóriából. Az NGM által felsorolt érvek is ezt támaszthatják alá. Szerintük a gazdaság szerkezete kiegyensúlyozottabbá és fenntarthatóbbá vált, mindezt pedig a 3 százalék alatti költségvetési hiány fenntartásával sikerült elérni és az fizetési mérleg is többletet mutatott. „Az erős növekedési adatok az adósságráta csökkenését is elősegítik” – emelte ki az NGM. A hitelminősítők értékelni fogják a bankadó csökkentését is, ami szintén a felminősítés felé mutat. A Moody’s március 6-án, a Standard & Poor’s március 20-án, a Fitch pedig május 22-én fogja felülvizsgálni az országot. A Fitch és a Moody’s már értékelte a bankadó tervezett csökkentését, ami pozitívan befolyásolhatja az adósminősítésünket. A másik döntő tényező az lesz, hogy a hitelminősítők miként látják a magyar szabályozói környezet, vagyis a gazdaságpolitikai intézkedések kiszámíthatóságát és irányát. Bárhogy is gondolják, a kedvező GDP-adat az adósminősítés javítása mellett szól.

Jók lettek a negyedéves adatok

A bővülés egész évben kitartott: a negyedik negyedéves 0,9 százalékos növekedési index is kiválónak mondható. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves adatok szerint az első, a második és a negyedik negyedévben 1 százalék közelében volt a dinamika. Egyedül a harmadik negyedévben látszott lassabb, 0,5 százalékos bővülés. Ez az index azonban sűrűn revideálódik és egy új adat nagyon sok esetben felülírja az idősor utolsó néhány adatát. Ezzel együtt is azt sugallja, hogy a növekedés lendülete akár az idei első negyedévben is kitarthat.