Matolcsy márciusi kamatcsökkentést lebegtet

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a márciusi inflációs jelentés alapján dönt arról, hogy változatlanul hagyja-e az alapkamat szintjét vagy módosít rajta – mondta Matolcsy György jegybankelnök, a monetáris tanács elnöke az MNB Lámfalussy-konferenciája szünetében. A bejelentés annak ellenére nem meglepetés, hogy a jegybank döntéshozó testülete a kamatcsökkentési ciklus tavaly nyári lezárásakor „tartós tartásra” rendezkedett be, vagyis azt ígérte: 2015 végéig nem nyúl a 2,1 százalékos alapkamathoz. A Monetáris Tanács már január végi ülésén jelezte, hogy a gazdasági folyamatok a „lazább monetáris politika irányába mutató kockázati pályái felé mozdultak el”. Az IMF pedig ennél is egyértelműbben fogalmazott a múlt héten kiadott jelentésben, mondván: az alacsonyabb inflációs pálya monetáris lazításra nyújthat teret. Matolcsy bejelentése a nemzetközi szervezet véleményével egyezik, igaz: az ajánlásokat nem kötelező betartani, hiszen már Magyarország nem tartozik a szervezetnek. A konferencián egyébként Matolcsy ismét hitet tett az unortodox politika mellett, amely szerinte azt igazolja, hogy politikai stabilitás nélkül nem lehet sikerre vinni a strukturális reformokat. Igaz, azt nem részletezte, hogy Magyarországon ez miből állt, csupán a munkahelyek megőrzését említette értékként (a bővülés jó része hazánkban az állami közmunkaprogramnak köszönhető).

A konferencián – ami Matolcsy szerint azért különleges mert ennyi jegybankelnök még soha nem tartózkodott egy időben Budapesten – Ewald Novotny osztrák jegybankelnök finom bírálatként hívta fel a figyelmet arra, hogy a régió fejlődésében óriási jelentősége volt a külföldi bankoknak, mert jól működő és nem „politikailag motivált” hitelezési tevékenységet folytattak.

Benoît Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja arról beszélt, hogy az eurózóna további integrációjára, a monetáris unió elmélyítésére van szükség a jövőben. (Értsd: nem elég a közös jegybank, hanem a közös költségvetési politika felé is lépéseket kell tenni – legalább a hiány és az adósság kezelése terén). Szerinte ha a fiskális politikát, s eközben az államadósságot nem szorítják keretek közé, azon mindenki veszít, olyan adósságok alakulhatnak ki, amelyek nagy gondokat okozhatnak az egyes országokban. Coeuré a konferencián tartott rövid sajtótájékoztatóján emlékeztetett: egyelőre 2016 szeptemberéig hirdette meg az EKB eszközvásárlási programját, ám ha az infláció nem tér vissza az az évi 2 százalék körüli szintre, akkor tovább folytatják, nyitott véggel.