Finisben az alkimista

Újabb akadály hárult el az Európai Bizottság elnökének beruházási tervei elől: tegnap támogatásukról biztosították az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszterei azt a befektetési alapot, amely a remények szerint 315 milliárd eurónyi magántőkét megmozgató Juncker-terv magja. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI) az uniós büdzséből származó 16 milliárd eurónyi garancia – pénzben ennek a fele –, illetve az EU befektetési bankjából, az EIB-ből származó 5 milliárdnyi hitelkeret adja. Jean-Claude Juncker elképzelései szerint ennyi pénz nagyjából tizenötszörös tőkemozgást indítana el az unióban, nagyrészt azzal, hogy a piac számára kockázatos nagyberuházásokhoz nyújtana garanciákat. Emellett több tagország is jelezte már, hogy saját forrásokkal is hozzájárul az alaphoz, az olasz és a spanyol kormány például 8-8 milliárd eurót ígért. Az elképzelés szerint a már kialkudott hétéves költségvetést tagállami fejezeteit nem bolygatják meg – ez azért fontos, mivel a fejletlenebb tagok aggódtak amiatt – köztük Magyarország is –, hogy már allokált forrásokat veszítenének a terv miatt.

Az uniós forrásokat egyfelől a kutatás-fejlesztés-innováció erősítésére szánt Horizont 2020 keretprogramból (2,7 milliárd), másfelől a tagállamok közötti programokat finanszírozó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) keretéből (3,3 milliárd), illetve a büdzsé tartalékaiból (2 milliárd) különítik el. Azt, hogy a tagországok által benyújtott tervek közül mely nagyprojektek megvalósulásához nyújt garanciát vagy támogatást az EFSI, az alap kormányzótanácsa és beruházási bizottsága dönti el.

A terv novemberi bejelentése után már az induláshoz szükséges jogszabályok megalkotása zajlik, a pénzügyminiszterek jóváhagyása után most kezdődhet meg az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amely korábban szintén áldását adta a terv alapelemeire. A megalkotandó rendelet ugyanakkor a remények szerint iránymutató lenne arra nézve is, milyen projekteket vonnának be a 2017-ig tartó tervbe.

A hatalmas beruházási elképzelések megvalósulását sokan kétségbe vonják, a The Economist egyenesen alkimistának nevezte a terv bemutatásakor Jean-Claude Junckert. Az viszont tény, hogy égető szükség van rá. Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja emlékeztetett az ülésen: a beruházások értéke 2008 óta 15–20 százalékkal esett vissza az Európai Unióban.

Érdeklődésből mindenesetre nincsen hiány: az uniós kormányok a bizottság kérésére csaknem kétezer projekttervet nyújtottak be, ezek összértéke jóval a keret fölött van, meghaladja az 1300 milliárd eurót, ezen belül 500 milliárd az, amit a következő három évben meg lehet valósítani. A bizottság által összegyűjtött kívánságlistán a magyar részvétellel megvalósítandó magyar projektek közül a legnagyobb az észak–déli közúti folyosó, amely Lengyelországot kötné össze hazánkkal Szlovákián keresztül, és amelynek az összértékét 17,5 milliárd euróra becsülik – a Juncker-terv keretében ebből 6 milliárdos fejlesztést bonyolítanának le. Az alapból szeretnének támogatást nyerni a szuperlézerközpont, az ELI cseh–román–magyar létesítményeihez és az észak–déli gázvezeték fejlesztéséhez is.

Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna 3 százalékra csökkentenie a deficitet. Abban az évben, amikor az újabb uniós haladék lejár, elnökválasztást tartanak az országban.

Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna 3 százalékra csökkentenie a deficitet. Abban az évben, amikor az újabb uniós haladék lejár, elnökválasztást tartanak az országban.-->