Újabb akadály hárult el az Európai Bizottság elnökének beruházási tervei elől: tegnap támogatásukról biztosították az tagállamainak pénzügyminiszterei azt a befektetési alapot, amely a remények szerint 315 milliárd eurónyi magántőkét megmozgató Juncker-terv magja. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (EFSI) az uniós büdzséből származó 16 milliárd eurónyi garancia – pénzben ennek a fele –, illetve az EU befektetési bankjából, az EIB-ből származó 5 milliárdnyi hitelkeret adja. Jean-Claude Juncker elképzelései szerint ennyi pénz nagyjából tizenötszörös tőkemozgást indítana el az unióban, nagyrészt azzal, hogy a piac számára kockázatos nagyberuházásokhoz nyújtana garanciákat. Emellett több tagország is jelezte már, hogy saját forrásokkal is hozzájárul az alaphoz, az olasz és a spanyol kormány például 8-8 milliárd eurót ígért. Az elképzelés szerint a már kialkudott hétéves költségvetést tagállami fejezeteit nem bolygatják meg – ez azért fontos, mivel a fejletlenebb tagok aggódtak amiatt – köztük Magyarország is –, hogy már allokált forrásokat veszítenének a terv miatt.
Az uniós forrásokat egyfelől a kutatás-fejlesztés-innováció erősítésére szánt Horizont 2020 keretprogramból (2,7 milliárd), másfelől a tagállamok közötti programokat finanszírozó Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) keretéből (3,3 milliárd), illetve a büdzsé tartalékaiból (2 milliárd) különítik el. Azt, hogy a tagországok által benyújtott tervek közül mely nagyprojektek megvalósulásához nyújt garanciát vagy támogatást az EFSI, az alap kormányzótanácsa és beruházási bizottsága dönti el.
A terv novemberi bejelentése után már az induláshoz szükséges jogszabályok megalkotása zajlik, a pénzügyminiszterek jóváhagyása után most kezdődhet meg az egyeztetés az Európai Parlamenttel, amely korábban szintén áldását adta a terv alapelemeire. A megalkotandó rendelet ugyanakkor a remények szerint iránymutató lenne arra nézve is, milyen projekteket vonnának be a 2017-ig tartó tervbe.
A hatalmas beruházási elképzelések megvalósulását sokan kétségbe vonják, a The Economist egyenesen alkimistának nevezte a terv bemutatásakor Jean-Claude Junckert. Az viszont tény, hogy égető szükség van rá. Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja emlékeztetett az ülésen: a beruházások értéke 2008 óta 15–20 százalékkal esett vissza az Európai Unióban.
Érdeklődésből mindenesetre nincsen hiány: az uniós kormányok a bizottság kérésére csaknem kétezer projekttervet nyújtottak be, ezek összértéke jóval a keret fölött van, meghaladja az 1300 milliárd eurót, ezen belül 500 milliárd az, amit a következő három évben meg lehet valósítani. A bizottság által összegyűjtött kívánságlistán a magyar részvétellel megvalósítandó magyar projektek közül a legnagyobb az észak–déli közúti folyosó, amely Lengyelországot kötné össze hazánkkal Szlovákián keresztül, és amelynek az összértékét 17,5 milliárd euróra becsülik – a Juncker-terv keretében ebből 6 milliárdos fejlesztést bonyolítanának le. Az alapból szeretnének támogatást nyerni a szuperlézerközpont, az ELI cseh–román–magyar létesítményeihez és az észak–déli gázvezeték fejlesztéséhez is.
Megint megmenekül Párizs
Elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, hogy Franciaország további két év haladékot kapjon költségvetési hiánya lefaragására. Párizsnak kétszeri hosszabbítást követően az idei évre kellett volna elérnie, hogy a költségvetés kiadásai ne haladják meg a bevételeket a 3 százalékánál jelentősebb mértékben, ám a bizottság prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalék lehet a hiány.Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna 3 százalékra csökkentenie a deficitet. Abban az évben, amikor az újabb uniós haladék lejár, elnökválasztást tartanak az országban.
Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna 3 százalékra csökkentenie a deficitet. Abban az évben, amikor az újabb uniós haladék lejár, elnökválasztást tartanak az országban.-->
