Nagy hiba lesz a jövő héten száguldozni az utakon
Európa útjain – egyben a magyar közúthálózaton is – intenzív sebesség-ellenőrzésre kell számítani 2023. augusztus 4–11. között – figyelmeztette tagvállalatait a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (Roadpol) által szervezett, egyhetes kiemelt ellenőrzéshez Magyarországon az Országos Rendőr-főkapitányság szakembergárdája is csatlakozik.
A gyorshajtás a halálos balesetek fő oka
Európa országainak rendőrei más társhatóságokkal együtt kiemelten vizsgálják a járművek sebességét, de természetesen bármi mást is vizsgálhatnak, akár a menetokmányokat, akár a járművek műszaki állapotát.
A pillanatnyi sebesség azért kerül időről időre a hatósági ellenőrzések fókuszába, mert a statisztikai adatok szerint hosszú évek óta az abszolút, illetve relatív gyorshajtás a közúti közlekedési balesetek első számú előidézője.
A sebesség kétszeresére emelésével négyszeresére növekszik a baleseti roncsolás, háromszoros sebességnövelés pedig kilencszeres roncsolódással jár.
Az egyik fő eszköz a sebesség-ellenőrzés
A szakmai szervezet által közölt magyarázatot alátámasztja az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) 19. éves jelentése is a közúti biztonsági teljesítménymutatóról (PIN). Az ETSC ebben egyértelmű figyelmeztetést adott ki : az Európai Unió továbbra is jelentősen le van maradva a 2030-ra kitűzött, a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának felére csökkentésére irányuló célkitűzésének elérésétől.
Az általánosabb európai kép továbbra is aggasztó.
- 2024-ben az EU27 tagállamaiban a közúti halálesetek száma mindössze 2 százalékkal csökkent 2023-hoz képest.
- A 2019-es referenciaév óta a teljes csökkenés is csak 12 százalék – jóval a 27 százalék alatt,
- amelyre mostanra szükség lenne ahhoz, hogy a 2030-as 50 százalékos csökkentési cél továbbra is a helyes úton maradjon.
A néhány, kiemelkedő teljesítményt nyújtó ország közé tartozik Litvánia, amely 2019 óta 35 százalékos csökkenést ért el, és az egyetlen ország, amely az elmúlt évtizedben a felére csökkentette a közúti halálesetek számát.
Ki kell emelni Belgium, Lengyelország és Szlovénia eredményeit is – mindegyikük 25 százalékot meghaladó csökkenésről számolt be.
Sok ország szerepel egyre rosszabbul
Európa egyes részein azonban a helyzet romlik. Nyolc országban, köztük Svájcban és Észtországban, 2024-ben nőtt a közúti halálesetek száma. Összességében 20 017 ember vesztette életét az EU útjain tavaly, és a súlyos sérülések száma sem csökken a várt mértékben. A jelentés becslése szerint 2014 óta 23 800 életet mentettek meg a közúti közlekedésbiztonság fejlesztéseinek köszönhetően, ami 60 milliárd eurós társadalmi haszonnal jár. De ha az EU elérte volna a szükséges 6,7 százalékos éves csökkentési ütemet, további 49 600 életet lehetett volna megmenteni, ami 124 milliárd eurós gazdasági értéket képviselne.
Norvégia a bajnok
A lehangoló hírek közepette Norvégia ismét a haladás és a vezető szerep mintaképeként mutatkozott be. Elnyerte a rangos 2025-ös PIN-díjat, ami annak az elismerését jelenti, hogy az ország elkötelezett a közúti biztonság iránt, és figyelemre méltó sikereket ért el a közúti halálos balesetek számának csökkentésében. Norvégiában tavaly mindössze 16 közúti haláleset történt egymillió lakosra vetítve – ez a legalacsonyabb arány az ETSC PIN programja által monitorozott 32 országban.
Ideje lépni
Az ETSC arra kéri az uniós intézményeket és a nemzeti kormányokat, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a Biztonságos Rendszer megközelítés iránt. Ez egy olyan stratégia, amely elismeri elkerülhetetlennek az emberi hibát, ezért úgy tervezi a közlekedési rendszereket, hogy megelőzzék a haláleseteket és a súlyos sérüléseket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.