Sokkal több húst eszik a világ tíz év múlva, és egyre többet hozat külföldről
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a jövőbeli élelmiszer-termelésről és -keresletről szóló, 2034-ig kitekintő jelentésében az egy főre jutó húsfogyasztás növekedését 6 százalékra becsülik. Az állati termékek fogyasztása különösen a növekvő jóléttel rendelkező feltörekvő országokban fog emelkedni. A fogyasztás azonban továbbra is a magas jövedelmű országokban lesz a legmagasabb. A legszegényebb régiókban az állati termékek fogyasztása továbbra is alacsony marad.
A várakozások szerint a következő tíz évben a hús-, hal- és tejtermékfogyasztás 13 százalékkal bővül. Az egy főre jutó fogyasztáshoz hasonlóan növekedésre elsősorban a közepes jövedelmű országokban lehet számítani, ahol mind a népesség, mind a jólét meredeken emelkedik. Ezekben az országokban a növekedés fele a népességnövekedésnek, a másik fele az egy főre jutó fogyasztás növekedésének tulajdonítható. A szegény országokban az fejenkénti fogyasztás nem fog növekedni, de a teljes fogyasztás igen, a népességnövekedés eredményeként.
Az elemzés egy másik szembetűnő aspektusa az élelmiszer-kereskedelem növekedése.
Tíz év múlva az összes elfogyasztott kalória 22 százalékát külföldről fogják importálni.
A szállítás iránti igény tehát növekszik, mivel a termelés egyre inkább a fogyasztás helyétől távol történik.
A jelentés szerint a megnövekedett termelés részben az állatonkénti és hektáronkénti termelékenység növelésének köszönhető. A fő hajtóerőnek az új technológiák, de a tőkebefektetések, valamint a műtrágyák és kiegészítő takarmányok intenzívebb használata is tekinthető, különösen a közepes méretű országokban. Ugyanakkor a mezőgazdasági területek bővülése is várható, különösen Afrikában és Dél-Ázsiában, ahol a modern technológiához való hozzáférés továbbra is korlátozott.
Az elsődleges mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan 6 százalékkal fog növekedni, ami mérsékeltebb ütem, mint a termelés növekedéséé.
A termék-kilogrammonkénti kibocsátás csökkenni fog. Eközben a szakértők úgy vélik, hogy van lehetőség a javulásra. Ha a rendelkezésre álló alacsony kibocsátású módszereket alkalmazzák, 15 százalékos termelékenységnövekedés lehetséges a kibocsátás 7 százalékos csökkentése mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.