Már a népszavazás lehetőségéről beszélt a görög miniszterelnök

ALKU Egy békülékeny lépés mellé egy kemény üzenetet is küldött Görögország a piacoknak és a hitelezőinek. A tárgyalócsoport összetételének változtatásával azt sugallta Athén, hogy hajlandóak áldozatot vállalni, és a megállapodás felé vezető úton járnak. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter tervezett háttérbeszorításával közelebb került az alku lehetősége, Alexisz Ciprasz miniszterelnök azonban egy interjúban inkább hátrébb lépett egyet.

Hétfőn késő este Ciprasz azt mondta, arra van felhatalmazva, hogy egy olyan megállapodást kössön a hitelezőkkel, az eurózóna tagjaival és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely véget vet a megszorítások ördögi körének, a kifosztásnak és a nyomornak. Ha a megállapodás túlmegy a mandátumán – amivel a nép ruházta fel –, akkor a görög embereknek kell eldönteni, hogy elfogadják-e. Ciprasz ebben az esetben egy népszavazás lehetőségéről beszélt, amelynek kimenetele minden bizonnyal a csomag elutasítása lenne.

A megszorításokat elutasító görög kormány három hónap alatt nem tudott megállapodni a hitelezőkkel, és egyre többen vetik fel az ország távozását az eurózónából. Prokopisz Pavlopulosz köztársasági elnök a Sipegelnek adott interjújában azonban leszögezte, hogy az utolsó euróig visszafizetik az adósságot és nem lépnek ki az eurózónából. Pavlopulosz azt is mondta, hogy a görögökre kényszerített intézkedések egy része ellentétes az uniós joggal, Athén csupán egyenlő bánásmódot követel. Lapértesülések szerint az ország kezd kifogyni a pénzből, pedig a jövő hónap elején 200 millió eurót ki kell fizetniük az IMF-nek.

A sok évnyi megszorítás apró eredményei ráadásul kezdenek szertefoszlani. A Handelsblatt hétfői száma szerint az Európai Bizottság készülő gazdasági prognózisa borúlátóbb lesz a korábbinál, amikor még 2,5 százalékos gazdasági növekedést vártak.