Kerítés épül a teljes szerb határon
A kormány utasította a belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar–szerb határ lezárását egy négy méter magas kerítéssel – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten a kormány ülése közben. A miniszter közlése szerint 175 kilométer hosszú szakaszról van szó. Állítása szerint Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg.
„Kérjetek bocsánatot azokért az emberekért és azokért az intézményekért, amelyek becsukják az ajtót ezek előtt az emberek előtt, akik családot keresnek, akik védelmet keresnek” – mondta Ferenc pápa ma. A pápa Franciaországnak és Ausztriának üzent még a magyar határzár bejelentése előtt; ez a két ország is lezárná a határait az Olaszország felől érkező menekültek elől.
Eközben a magyar parlamentben is a menedékjogról szóló törvényről tárgyaltak – ez a javaslat adna felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonságos harmadik országok listáját, ahonnan nem fogadhatnánk menekülteket. A kormány attól reméli a megoldást, ha Szerbiát biztonságos országnak minősítenék. A vita elején Rogán Antal beszélt arról: az osztrákok le fogják zárni Magyarország nyugati határát, és megkezdik a menekültek visszatoloncolását. Kósa Lajos pedig úgy fogalmazott: lehet ezeket az embereket segíteni, csak nem itt.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szükséges lépésnek nevezte a kormány döntését. Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is – mondta Nógrádi, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs „semmi különös”. A morál és a politika itt ütközik, de a kormánynak a politikát kell választania – mondta. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke sem pesszimista: szerinte Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar–szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor „nagy valószínűséggel meg fogják kerülni ezt a területet”.
Miután 25 méternyi, két méter magas drótkerítés ára 20 ezer forint alatt van, valójában az anyagköltség nem lesz nagy a 175 kilométeres határzáron: a kerítés – hacsak nem kíván különleges szemméretet a megrendelő – 280 millió forintból kihozható. Ám bizonnyal szükség van egyéb kiegészítő elemekre, például NATO-drótra (ez újabb 200 millió), csavarokra, oszlopokra és más tartozékokra is. Így az anyagköltségek gyorsan milliárdosra növekednek, nem beszélve az egyéb biztonsági kiegészítőkről (kamerarendszerek, fények stb.).
Műszaki szempontból hatalmas feladatot jelentene a 175 kilométer hosszú, négy méter magas határzáró kerítés kialakítása. Lapunk iparági forrásokból úgy értesült, hogy erre a célra a hagyományos dróthálós kerítések nem alkalmazhatók, mivel nem eléggé masszívak. Emiatt tehát speciális kerítésre lesz szükség, ráadásul óriási mennyiségre. A kerítés hosszából és a tervezett magasságból adódóan 700 négyzetkilométernyi anyagra lenne szükség. Bár már önmagában ez is komoly problémát jelenthet, a kerítést tartó oszlopokat is el kell helyezni. Forrásaink szerint a magasság és a masszív kialakítás miatt akár 2-3 méterenként is szükséges lehet egy lehetőség szerint acélból készült oszlop elhelyezése. Ez a 3 méteres verzióval számolva több mint 58 ezer oszlopot jelent, amelyeket le kell gyártani, emellett pedig ha az időjárásnak valamennyire ellenálló szerkezetet akarnak kialakítani, legalább a tűzihorganyzást meg kell oldani.
Maga a kerítés megépítése sem lesz kis feladat, forrásaink becslése szerint egy ember nagyjából hat óra alatt tud megépíteni egyméternyi szakaszt. Természetesen ha nő a létszám, csökken az időigény, illetve nyilvánvalóan egyszerre több szakaszon is el lehet kezdeni a munkát. Ebben az esetben is rendkívül komoly munkagépigénnyel kell azonban számolni.
A szerb belügyminiszter az EU-tagországok segítségét kérte
Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett. A szerb belügyi tárca vezetője ezzel reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére. Stefanovic kiemelte: Szerbia a menekülthullám megjelenése óta elkötelezett a probléma megoldása iránt. „Arra kérjük az Európai Unió országait, hogy segítsenek nekünk ebben, tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Szerbia megvédhesse azokkal az országokkal közös határait, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen ők elsősorban az EU-tagországokból – Görögországból és Bulgáriából – jönnek Szerbiába” - közölte.Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. „Egy kerítés nem állíthatja meg azt, aki az erőszak elől menekül, és menedéket keres” - fogalmazott. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, alternatív átjutási lehetőségeket fognak keresni. Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni. MTI
Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. „Egy kerítés nem állíthatja meg azt, aki az erőszak elől menekül, és menedéket keres” - fogalmazott. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, alternatív átjutási lehetőségeket fognak keresni. Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni. MTI Szögesdrótokkal védik Európát Bulgáriában 2014 januárjában döntöttek egy 30 kilométeres kerítés felhúzásáról a török határon, júliusra a hadsereg megépítette. A három méter magas drótháló–szögesdrót kombináció a tervezett 2,6 millió euró helyett 5 millióba került (uniós forrásból). Idén januárban kormánydöntés született arról, hogy meghosszabbítják 130 kilométerre, jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik.
A görög–török határnak lényegében az Évrosz folyó egy 12,5 kilométeres, Törökországon belül önmagába visszakanyarodó szakaszát vették igénybe rendszeresen a menekültek. 2012-ben építettek oda egy négy méter magas kerítést dupla szögesdrót hengerekből, 3 millió euróért.
A spanyoloknak két enklávéjuk van Marokkóban. Ceuta közvetlenül Gibraltárral szemben van, itt 1993 óta építenek kerítéseket, most hat méter magas dupla kerítés van körülötte, tetején szögesdróttal, kivilágítva, mozgásérzékelővel, kamerákkal. Ezernél több határőr és rendőr őrzi, rendszeresen ostromolják. A legsúlyosabb roham 2005-ben volt, a fegyveres védőerők az ostromlókra lőttek, több mint egy tucat halott volt. A másik enklávé Melilla, közel a marokkói–algériai határhoz, ezt 11 kilométer hosszan hasonló kerítés védi, mint Ceutát. Az eredetileg három méter magas létesítményt 2005-ben építették ki a ceutaihoz hasonlóra, 33 millió eurós költséggel. Be kell engedni őket „Fal ide vagy oda, aki menedékkérelemmel jön Magyarországra, azt be kell engedni, hozzáférést kell neki biztosítani az ország területéhez, és le kell folytatni a menekültügyi eljárást” – mondta az Indexnek Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának vezetője. Hangsúlyozta: „Ha egy külföldi felmászik a falra, és azt mondja, menedéket kér, onnantól kezdve Magyarországnak minden nemzetközi kötelezettségét be kell tartania.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.