Eddig kötelezően a legolcsóbb árajánlat kapta a legtöbb pontot a közbeszerzésekben, november elsejétől, az új törvény hatálybalépésétől azonban az ár-értéket tekintve legjobb ajánlat is nyerni tud. A magyar kormány nem a régi jogszabályt foltozgatta, hanem egy teljesen újat alkotott.
A gigantikus méretű törvénnyel elvileg az a cél, hogy csökkentse a korrupció lehetőségét. Ezt próbálja elérni az ár-érték arányosan legjobb ajánlat bevezetése: a legolcsóbb árajánlat ugyanis lehetőséget adott a visszaélésekre, különösen azért, mert nem kellett nyilvánosságra hozni a vesztes ajánlatokat. Bevett gyakorlat volt, hogy az, akinek oda akarták adni a megbízást, az ismeretségi köréből szerzett két másik, az övénél olcsóbb ajánlatot, s ezzel biztosította győzelmét.
Vagy egyszerűen „valahogyan” megtudta, mi az az összeg, amely fölé nem mehet. Az ár-érték szempontból legjobb ajánlat kizárhatja ugyan a nagyon rossz minőségű munkák győztessé nyilvánítását, ám sok olyan nem igazán objektív szempontot is tartalmaz, amely szabad kezet ad a bírálóknak. Figyelembe vehetők szociális és foglalkoztatási célok, zöldszempontok, a munkában részt vevők képzettsége vagy éppen esztétikai tulajdonságok is.
Szigorodott s új elemeket is tartalmaz a kizáró okok köre.
Az offshore továbbra is kerülendő. Amint egy cégben 25 százaléknál nagyobb befolyást szerez egy kifogásolt társaság, azzal szerződést kell bontani. De nem indulhat közbeszerzési eljáráson olyan vállalkozás sem, amely a kormánytagok, az államfő, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Gazdasági Versenyhivatal vagy éppen a Központi Statisztikai Hivatal elnöke valamely családtagjának a tulajdonában van.
Egy új, érdekes kizáró ok is bekerült a jogszabályba, jelesül az, ha az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy a megbízást elnyeri akaró vállalkozás megkísérelte befolyásolni a döntéshozatalt, vagy olyan információkat próbált megszerezni, amelyek előnyökhöz juttatták volna. Egy ilyen gyanú megakaszthatja az eljárást, és rossz színben tüntetheti fel az érintett társaságot.
Változik az üzleti titoknak minősülő adatok köre, a jövőben ezek kizárólag olyan információk lehetnek, amelyek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna a szóban forgó vállalkozásnak. Sokat vitatott dologra kerül ezzel pont, eddig ugyanis gyakori volt, hogy üzleti titokká minősítette az ajánlattevő az alkalmassági igazolás körében bemutatott szakembert, gépet, eszközt. Ezentúl utóbbiak nem tartoznak majd az üzleti titok kérdéskörébe. A túlárazás ellen azt gondolta ki a jogszabályalkotó, hogy az ajánlatkérő előre meghatározhat egy olyan összeget, amely fölött nem fogadja el az ajánlatokat.
Új értékhatárok
Lejjebb szállítja a törvény azt az értékhatárt, amely alatt egyszerűsített nemzeti eljárás keretében, nyilvános pályázat nélkül, meghívásos módszerrel bonyolítható le egy-egy tender. Áru- és szolgáltatásbeszerzés esetén ez a korábbi 25 millió helyett 18 millió forint lenne, míg építési beruházásoknál 150-ről 100 millióra csökken ez a határ. Ilyenkor elég egy összefoglaló tájékoztatást közzétenni, amelynek a tartalma nagyjából az ajánlatkérőre van bízva. A közzététel után akár négy nappal lezárulhat az a határidő, amíg az ajánlattevők jelzik, hogy érdekli őket a munka. Azonban uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni szolgáltatások esetében60 millió forint fölött, az építéseknél 1,5 milliárd forint ez a határ.
60 millió forint fölött, az építéseknél 1,5 milliárd forint ez a határ. -->
