Nem a kamattal élénkítenek
Nem emeli az 1,35 százalékon álló alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 2017 közepéig – legalábbis ezt üzente a Matolcsy György vezette testület a tegnapi kamatdöntés után kiadott közleményében. A jegybank három hónapja tartja az alapkamatot, és az elemzők biztosak abban, hogy jó ideig nem változik a ráta. Az elmúlt hetekben újjáéledt a kamatcsökkentés újbóli beindításával kapcsolatos spekuláció, miután a fogyasztói árak negatív tartományba kerültek, és a gazdasági növekedés üteme is lassul. Szeptemberben 0,4 százalékkal csökkentek az árak az augusztus stagnálás után, ám az év végére visszatérhet az infláció. Az MNB tegnapi közleménye azonban – amely szerint az alapkamat mostani szintjének fenntartásával tudják elérni a 3 százalékos inflációs célt – eloszlathatja a kamatcsökkentési várakozásokat.
A legtöbb elemző azzal számol, hogy a Federal Reserve közelgő kamatemelési ciklusa ellenére sem kell az MNB-nek hozzányúlnia az irányadó kamatszinthez. Sőt akár további monetáris lazításokra is lehet lehetőség – még ha az MNB lépéseinek nem is ez a céljuk, hanem az önfinanszírozási program sikere. Az elmúlt hetekben a kamatfolyosó 25 bázispontos csökkentése és a kötelező tartalékráta változtatása is azt szolgálta, hogy az állampapírpiac felé tereljék a bankokat. Mindezt több szakértő monetáris enyhítésnek ítéli meg, és lehet, hogy további hasonló lépések következnek.
A kamat tartós tartását vizionálva egyértelműnek tűnik, hogy a jegybank nem az irányadó ráta csökkentésével támogatná tovább a gazdaságot a növekedési hitelprogram kifutása után. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója és Nagy Márton, az MNB alelnöke a Világgazdaságban megjelent közös cikkében jelezte: a 2014–2020-as uniós ciklushoz kapcsolódó 700 milliárd forint nagyságú, visszatérítendő uniós támogatás garanciatermékek és refinanszírozási hitelkonstrukciók formájában épülhet be a gazdaságba. „Ha a támogatásoknak legalább a felét garanciaeszközként, a fennmaradó részét hiteljellegű támogatásként használnánk fel, akkor (a multiplikatív hatás eredményeképpen) akár 2100 milliárd forintnyi forrás kerülhet a magyar vállalkozásokhoz, s ez meghaladja az NHP keretében nyújtott hitelek volumenét” – írta Balog Ádám és Nagy Márton. Szerintük ezzel összesen 1,5 százalékpontos többletnövekedés is elérhető. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza azt mondta, hogy egy jó konstrukció lehet élénkítő hatású, de nem biztos, hogy a valóságban annyira kedvező lesz, mint az elmélet sugallja. Szerinte nagy kérdés, hogy mennyire lehet csökkenteni a bankok tőkeigényét ezzel a konstrukcióval.
Raiffeisen: további vágás is jöhet
A Magyar Nemzeti Bank 2016 végéig nem változtat az 1,35 százalékos alapkamatán a Raiffeisen Bank alapfeltevése szerint. Kivéve, ha az Európai Központi Bank kibővíti a jelenlegi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programját akár 90 milliárdosra, ez esetben ugyanis újabb kamatvágásokra kerülhet sor – véli Török Zoltán. A pénzintézet vezető elemzője szerint az MNB3 százalékos inflációs célja 2016-ban nem teljesül, a hazai fogyasztói árindex átlagban
2 százalék körüli lehet. De még ha teljesülne is az inflációs cél, Török abban az esetben sem zárná ki a hazai monetáris lazítást.
3 százalékos inflációs célja 2016-ban nem teljesül, a hazai fogyasztói árindex átlagban
2 százalék körüli lehet. De még ha teljesülne is az inflációs cél, Török abban az esetben sem zárná ki a hazai monetáris lazítást.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.