Átmenetileg vesztünk a lendületünkből

A magyar kormánynál hajszálnyit borúsabb, a tavaszi előrejelzésénél valamivel kedvezőbb képet festett a magyar gazdaságról az Európai Bizottság. A szakértők 2,9 százalékos GDP-növekedéssel számolnak 2015-re, ami 2016-ban 2,2 százalékra lassul, miután az uniós források már nem zúdulnak be. (A kormányzati előrejelzés idén 3 százaléknál nagyobb, jövőre 2,5 százalékos bővülésről szól.) A lassulást a bizottság szerint 2017-ben újra élénkülés követi, ám a kormány által várt

3 százalék feletti növekedés nem teljesíthető.

A növekedést idén és jövőre is segíti a belső fogyasztás, de a külső környezet is támogató marad. A háztartások fogyasztásában fontos szerepet játszik az alacsony infláció, illetve a nominálbérek jelentős emelkedése; az infláció csak 2017-ben nő 3 százalékra. A banki elszámoltatás hatása átmeneti lesz, meglökheti viszont a fogyasztást a jövő évi 1 százalékpontos szja-csökkentés és a munkaerőpiac jó teljesítménye is. A munkanélküliségi ráta 2017-ben alig haladja meg a 6 százalékot az idei évre várt 7 után, ezt a közfoglalkoztatás is erősíteni fogja.

Ha a Volkswagen-botrány eszkalálódása hosszabb távon negatívan hat a magyar gazdaságra, akkor a most jelzettnél gyengébb is lehet a teljesítmény – mutat rá a jelentés, amely a kockázatok közé sorolja a kínai gazdaság lefékeződését és a feltörekvők rosszabb teljesítményét is. A menekülthullám nem befolyásolja Magyarország gazdasági kilátásait – véli a bizottság, amely egyébként az EU egészében pozitív hatást vár a menekültektől. Az Európai Unióba 2015–2017 között 3 millió menedékkérő érkezhet becslésük szerint, ami 2017-re 0,2–0,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP-hez.

Idén az EU-ban széles körű volt a fellendülés a bizottság szerint, hála az alacsony olajáraknak, a megengedő monetáris politikának és az euró viszonylagos gyengeségének, de így is lassú maradt. A pozitív tényezők hatása gyengül – figyelmeztettek –, miközben olyan új kihívások tűnnek fel, mint a feltörekvők, illetve a világkereskedelem lassulása, a tartós geopolitikai feszültségek. Ezeket azonban ellensúlyozhatja a magasabb foglalkoztatottság és a vele járó magasabb elkölthető jövedelem, a könnyebb hitelezési feltételek, a pénzügyi terhek csökkenése és beruházások növekedése. Az eurózónában idén 1,6 százalékos, a 28 tagú EU-ban 1,9 százalékos GDP-növekedést vár a bizottság – a májusi prognózis mindkettőre 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt –, a következő két évben mindkét csoportban gyorsul kissé a tempó.

A bizottság előrejelzései azért is fontosak, mert ezek alapján tárgyalnak az egyes kormányokkal az aktuális büdzsékről. Az adósságválság elkerülését célzó, 2013 óta érvényes szabályok szerint Brüsszelnek joga van újrairatni a költségvetéseket, mielőtt azokat benyújtják az adott ország törvényhozásának. A jelenlegi prognózis szerint 2017-re Franciaország lesz az eurózóna egyetlen olyan tagja, amelynek a hiánya meghaladja majd a GDP 3 százalékát.

Alacsony hiány

Magyarországon az államadósság csak nagyon lassan fog csökkenni, noha a költségvetési hiány alacsony marad. A bizottság az idei évre 2,3 százalékos hiányt vár, ami kedvezőbb a kormány 2,4-es prognózisánál, és utána is 2 százalék közelében lehet a deficit. Az előrejelzés szerint a tavalyi 76,2 százalékos GDP-arányos államadósság idén 75,8 százalékra csökken, jövőre pedig 74,5 százalék lehet.