Sokk helyett megkönnyebbülés

A New Yorkból szerdán este indult, Tokión, Sanghajon, Hongkongon keresztül Londonig és Frankfurtig terjedő csütörtöki tőzsdei lelkesedés jól tükrözte, hogy a Fed a várt döntésével nem sokkolta, inkább megnyugtatta a piacokat. New York már józanul, higgadtan nyitott csütörtökön. A 2006 óta első kamatemelést indokolva Janet Yellen jegybankelnök sajtóértekezletén az amerikai gazdaság jó és javuló teljesítményét emelte ki, és ezzel sikerült világszerte növelnie a bizalmat. S még inkább megnyugtatni a befektetőket, hogy a kamatpálya csak fokozatosan emelkedik a jövőben, és még hosszú ideig a korábban normálisnak tartott átlag alatt marad.

A dollár erősödött ugyan az euróhoz és a jenhez képest, mert egyértelmű, hogy az amerikai szigorítás megkönnyíti a lazítási fázisban lévő európai és japán központi bank dolgát. Ám az ázsiai devizák zöme inkább a dollárral szemben javította a kurzusát, mert a vártnál is lanyhább emelkedő kamatpályát megrajzoló Yellen meggyőzte a befektetőket. Így visszatért a kockázatvállalási kedv, ez kedvezett a tőkemeneküléstől tartó feltörekvő ázsiai országoknak. A Fülöp-szigeteki központi bank például tartotta a kamatot csütörtökön, elnöke pedig arról beszélt, hogy a pénzáramlás irányát és lendületét nyilván az határozza meg, milyen ütemben emel a továbbiakban a Fed. Indiai, indonéziai, új-zélandi, japán hivatalnokok mind azt hangoztatták, hogy az amerikai jegybank nem okozott meglepetést, és ha az Egyesült Államok gazdasága a globális lokomotív szerepébe kerül, az csak jó lehet a világgazdaság számára.

Sajtóértekezletén Yellen azzal érvelt, hogy a munkanélküliség és az infláció folyamata elért arra a pontra, hogy a kamatemelési ciklust megindíthatják. Nem is lehet tovább várni, mert túlfűthetik a gazdaságot, s ha majd hűteni akarnák, akkor recesszióba sodornák. A további kamatemelések mértéke az adatoktól függ, bármilyen más következtetést a jegybanki ülés részvevőinek előrejelzéséből kár lenne levonni. A piacok azonban egyelőre azon töprengenek, vajon a most előre jelzett jövő évi négy emelést negyedévente hajtja-e végre a nyíltpiaci bizottság. Mint Nouriel Roubini elemzőcége rámutat: a befektetők szerint egyelőre viszonylag kicsi a valószínűsége a márciusi lépésnek, ám ha a piacok a jegybanki prognózisnak megfelelően átárazzák a várakozásokat, azzal némi felfordulást okozhatnak, és tovább erősíthetik a dollárt, ebben az esetben viszont a Fed rákényszerülhet a jövő évi első emelés halasztására.

A 0,25 és 0,5 százalék közé eső irányadó kamatsáv jóval alacsonyabb az utóbbi 15 év kétszázalékos és a 2000–2007-es időszak 3,2 százalékos átlagánál, vagyis az olcsó pénz politikája továbbra is érvényesül. A Bank of America úgy számítja, hogy a mennyiségi lazítást végrehajtó négy nagy központi bank mérlege a mai 11 ezer milliárdról 2017-re 13,5 ezer milliárd dollárra emelkedik. A Fed egyelőre nem csökkenti a GDP negyedére rúgó eszközállományát, míg az európai jegybank 33,8, a japán pedig 108 százalékra növeli azt.

Jó döntésnek ítéli a Fed kamatemelését Meghnad Desai, a London School of Economics professzora és David Marsh, a monetáris intézmények agytrösztjének (Omfif) ügyvezetője. Közös elemzésükben azt írják: az amerikai kamatról folyt hosszú polémia önmagában is bizonytalansági tényezővé vált. Ha most a kínai gazdaság lassulása és egyéb világgazdasági aggodalmak miatt megint nem változtatott volna a Fed a kamaton, akkor megrendítette volna a fellendülésbe vetett bizalmat.

Kevesebben állnak sorba segélyért

A múlt héten a vártnál kevesebben, 271 ezren kérvényeztek munkanélküli-segélyt az Egyesült Államokban. Elemzők rámutatnak, hogy ez igen alacsony szintnek számít, s a hétéves mélypontra, öt százalékra süllyedt munkanélküliségi ráta is arra utal, hogy a munkaerőpiacon egyre kisebb a kihasználatlan kapacitás.