Yellen: Ha tovább várunk, túlfűtjük a gazdaságot

Teljesültek azok a feltételek, amelyek alakulásától az amerikai jegybank (Fed) függővé tette az irányadó kamat emelését, ezért határozott szerdán úgy a nyíltpiaci bizottság, hogy a 2008 óta nulla és 0,25 százalék közé eső kamatsávot 0,25 százalékponttal feljebb tolja, s a továbbiakban a célsávja 0,25 és 0,5 százalék lesz. Ezzel indokolta a történelmi döntés bejelentése után Janet Yellen, a Fed elnöke, hogy miért döntöttek a monetáris politika hangsúlyozottan igen enyhe szigorítása mellett.

A jegybanknak két alapvető tényezőre kell figyelnie. S mint Yellen kifejtette, a munkaerőpiac kétségkívül javul, az utóbbi három hónapban átlagosan 218 ezer új munkahely keletkezett, s ahogy a munkaerő-piaci fölösleges kapacitások csökkennek, úgy kaphat támogatást a másik tényező, az infláció, amely a kétszázalékos céltól még messze van. Ennek az oka azonban az, hogy az energiaárak átmeneti hatása érvényesül. Ám ez a hatás megszűnik, s az infláció irama középtávon, azaz 2017-2018 körül közel kerül a célhoz.

Elismerte viszont Yellen a kérdésekre válaszolva, hogy a külső környezet inkább korlátozza a gazdaság növekedését, de a belső kereslet és a fogyasztás élénk, s ez ellensúlyozza a globális gazdaság lassulásából fakadó kockázatokat. Sőt, arra a kérdésre válaszolva, vajon mennyire lehet átmenetinek tekinteni az olajárak hatását, ha minden jel a további csökkenésre utal, Yellen azt mondta, hogy őt is meglepték a piaci folyamatok, de azért egy bizonyos szint alá az olaj ára nem eshet, s a jegybank szempontjából az a lényeg, hogy az árak stabilizálódjanak. S a Fed szakértői erre számítanak.

Hozzátette: az infláció folyamatát nagy figyelemmel követik. S bár az ülés részvevőinek előrejelzéséből arra lehet következtetni, hogy a jövő év végére a kamatszint 1,5 százalék közelébe érhet, vagyis négy emelésre készülhet a piac 2016-ban, ez csak a mostani nézeteket tükrözi, a tényleges döntések az adatoktól függnek majd. Nem lehetett azonban tovább várni, mert ezzel túlfűtenék a gazdaságot, később erőteljesebben kellene emelni a kamatot, s ezzel recesszióba taszíthatnák a gazdaságot. A 2006 óta első emelésnek azonban szerinte nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, s a jövőben is csak fokozatosan szigorítanak, ahogy szükséges. A részvevők prognózisai valóban azt sejtetik, hogy 2017-ben és 2018-ban még a szeptemberi előrejelzésnél is laposabb lehet a kamatpálya, 2,5, illetve 3,25 százalékra kapaszkodhat fel a kamat, s hosszabb távon is a normálisnak tekintett szint alatt maradhat.

Ez azért is említésre méltó, mert Yellen szerint a semleges kamatszint – amely a gazdaság normális működését előmozdítja, nem élénkítő és nem fékező jellegű – jelenleg nagyon alacsony. Ezt jól érzékelteti, hogy ilyen alacsony, nulla százalék körüli jegybanki kamat és hatalmas eszközvásárlási program nyomán is csak mérsékelt növekedésre volt képes a gazdaság. Igaz, erős ellenszélben.

Visszafogta a növekedést a korlátozott hitelkínálat, a háztartások túlzott eladósodása ésadósságleépítése, a megszorító fiskális politika, az erős dollár, a termelékenység és a munkaerő lassú bővülése.

Ígérte, ha az infláció a csökkenő olajár és az erős dollár miatt nem gyorsul a várt iramban, akkor a jegybanknak át kell gondolnia politikáját. Az irányadó, azaz az új egynapos bankközi kamatcélsáv elérése érdekében a Fed hasonló mértékben megemelte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékaira és a jegybanknál tartott pénzeszközök, a fordított értékpapír-visszavásárlási megállapodások (lényegében a jegybanknak nyújtott források) kamatát és a diszkontrátát. A továbbiakban sorrendben 0,5, 0,25 és 1,0 százalékot számít fel.

A döntés bejelentése után és Yellen sajtótájékoztatója közben a tőzsdeindexek kedvezően reagáltak, az állampapír-hozamok kissé emelkedtek, alighanem a Fed szándéka szerint. A dollár azonban erősödött és az amerikai WTI olaj hordónkénti ára újra 36 dollár alá esett.