Növekedési korlátot jelenthet a munkaerőhiány

„Az idei növekedési kilátásaink vonatkozásában elsősorban a munkaerő-kínálat terén látni korlátokat”- mondta Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója. „Eddig évente néhány szász fővel nőtt a létszámunk, ezt sokkal nehezebb lesz idén elérni.” Hozzátette: a munkaerőhiányt a demográfiai tényezők, illetve a kivándorlás okozza. „Az előbbi befolyásolására korlátozottak a lehetőségek, rövidtávon az utóbbi tényezőre lehetünk hatással, azonban a béremelés nem elég a kivándorlás megállításához. Eddig is emeltük a béreket, messze az átlag felett, de ennek korlátozott a hatása, mert akkora a különbség a magyar és a nyugat-európai bérszínvonal között” – mondta a Videoton vezére.

Székely Zsolt, a fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai szolgáltató Révész Csoport vezérigazgatója a kivándorlással kapcsolatban elmondta: a fuvarozási szakmában már 2013-ban volt egy válsághelyzet, amikor a liberalizáció miatt sok gépkocsivezető ment nyugatra. Ők aztán visszajöttek, most viszont ismét van egy elvándorlási hullán, de ez már heterogénebb, nemcsak a gépkocsivezetők mennek el.

Szabó István, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese a munkaerőhiánnyal kapcsolatban kiemelte: az ügyfeleiknél mindig szóba kerül a szakképzett munkaerő hiánya, amely nemcsak a mérnöki állásoknál, hanem a szakmunkásoknál is jelentkezik. A munkaerőhiány kérdése pedig szempont lehet a hitelbírálatnál is.

Arra a kérdésre, hogy hitelből lehet-e bővülni, Sinkó Ottó elmondta: nagyok a kétségei azzal kapcsolatban, hogy a hitelezés felpörgetése megoldást hoz-e a gazdaság élénkítésére. „Mi nem fogunk hitelt felvenni, régóta nincsenek hiteleink” – tette hozzá. Szerinte a növekedés forrásának a piacnak és a versenyképességnek kell lennie. Az EU-forrásokról szólva hozzátette: „gond az, ha azt gondoljuk, hogy az EU-forrás adja meg majd a versenyképességet”. A támogatásokra épített növekedést alapvetően hibás koncepciónak nevezte.

Székely Zsolt szerint a 2008-as hitelpiaci válság legnagyobb oka a nyakló nélküli hitelezés volt. Úgy látja, az MNB hitelprogramja hasonló helyzetet eredményezhet: valós teljesítménynövelés nélkül juthatnak pénzhez vállalkozások. „Akkor kell felvenni a hitelt, amikor tényleg szükség van rá, és az olcsó hitelt is vissza kell fizetni” – tette hozzá. „Mi elenyésző hitelforrást használunk, a működésből eredő nyereséget forgatjuk vissza inkább” - mondta. Úgy véli, sok vállalkozás az EU-forrásokra ingyen pénzként tekint, és nem indokolt beruházásokat valósít meg.

 „A közbeszédben sokszor hallani, hogy a bankok nem hiteleznek eléggé, én nem így látom” – mondta a CIB Bank vezérigazgató-helyettese a vállalatok hitelezésének kérdésében. „Továbbá sokan azt gondolják, hogy a hitelezés húzza a növekedést, azonban e kettőnek egymás mellett kell menniük” – szögezte le.

Tar Gábor-->