EU-s áfareform: búcsút intenek az utólagos meglepetésköltségeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta az új, importált áruk távértékesítésére vonatkozó áfaszabályokat. Az új irányelv célja, hogy hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az áfa beszedését a harmadik országokból érkező áruk esetében, miközben csökkenti az uniós fogyasztók adminisztratív terheit.
A jelenlegi gyakorlat szerint az EU-n kívülről rendelt termékek áfáját gyakran maga a fogyasztó fizeti meg a határon. Az új szabályok viszont az értékesítőre – legyen az cég vagy online platform – ruházzák át az áfa megfizetésének kötelezettségét, mégpedig abban a tagállamban, ahová az áru végül megérkezik.
Egykapus rendszer az importáfára
Az új szabályozás a már létező Import One Stop Shop (IOSS) rendszert erősíti meg.
Ez egy olyan központosított online áfarendszer, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli kereskedők csak egyetlen uniós tagállamban regisztráljanak, és onnan jelentsék be az egész EU-ra kiterjedő értékesítéseiket.
A cél, hogy minél több külföldi kereskedő és platform csatlakozzon az IOSS rendszerhez, hiszen akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azoknak minden egyes EU-tagállamban külön-külön kellene regisztrálniuk és áfát fizetniük, ahol vásárlóik vannak.
Az IOSS egyik fő előnye, hogy az áfát már a vásárláskor befizetik, nem pedig a vámkezelés során, így a csomagok gyorsabban átjutnak a határon, és nem terhelik váratlan költségek a vevőt. Emellett az új szabályozás növeli az uniós tagállamok adóbevételeinek biztonságát és az áfamegfelelőséget is. Az irányelv 2028. július 1-jén lép hatályba, miután húsz nappal korábban megjelenik az EU Hivatalos Lapjában. A módosítás a 2006/112/EK irányelvet, azaz az általános áfairányelvet egészíti ki.
EU-költségvetés: Ukrajna javára vennék el a pénzt az uniós gazdáktól
Az Európai Bizottság bemutatta nyitólépését abban a két évig tartó alkudozásban, amely az EU 2028-tól induló hétéves költségvetési időszakáról szól. Az EU-költségvetés azonban máris a viták kereszttüzében áll, számtalan politikai és gazdasági érdek- és lobbicsoport igyekszik majd elgondolásait keresztülverni.
Röviden összefoglalva az uniós költségvetést a következő kép rajzolódik ki:
az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezete egy egyértelműen ukránbarát költségvetés.
Az agrártámogatásból vesznek el jelentős összeget, a gazdák pénzét pedig Ukrajnába viszik. A költségvetés szerint egyedül Ukrajna kap több pénzt, mindenki más, a tagállamok kevesebbet kapnak. A teljes uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának adják, a 10 százaléka pedig hiteltörlesztésre megy.
