Egyre jobban sérül a magyar demokrácia

Folyamatosan romlik a magyarországi demokrácia helyzete, és már olyan országok is demokratikusabbnak számítanak, mint Ghána, Horvátország vagy Brazília. Az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatása szerint a vizsgált 167 országból Magyarország az 54., holtversenyben a Fülöp-szigetekkel, és a stabilan a hiányos demokráciák kategóriájában foglal helyet.

Öt évvel ezelőtt még tíz hellyel jobban álltunk, ám Orbán Viktor kormányzásának időszaka alatt sokkal távolabb kerültünk a teljes demokráciáktól. A 6,84-os átlagpontszámunkra (nulla és tíz közötti skálán) azért sem lehetünk büszkék, mert 2010-ben még 7,2 pontunk volt, az időszakban például Lengyelország és Románia helyzete sem romlott.

A kormányzat működése alindex már a hibrid rezsimekéhez van közel, de ennél is aggasztóbb, hogy a társadalom politikai részvétele 4,44-os szintjének már semmi köze a demokráciához, és nagyon közel van az autoriter rendszerekéhez. Ilyen alacsony részindexet a hiányos demokráciák listáján csak Chile és Salvador kapott.

Az EIU szerint az új EU-s tagországok közül a demokrácia visszaszorulására Magyarország szolgáltatja a legjobb példát. Amióta a jobbközép Fidesz megszerezte a kétharmados többséget a 2010-es választásokon, a kormányzat a think tank szerint aláásta számos intézmény függetlenségét. Ilyen például az Alkotmánybíróság, a Médiatanács, a Magyar Nemzeti Bank, amelyeknek élén már a kormány kinevezettjei állak. Az EIU szakértői úgy vélik, hogy a választási reform aláásta az ellenzék és a kisebb pártok helyzetét.

A lista összeállítói emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – 2014-es újraválasztása után – kijelentette, hogy olyan államot és társadalmat szeretne létrehozni, amely demokratikus, de nem liberális. Emlékezetes, Orbánt az illiberális államról szóló másfél évvel ezelőtti beszéde miatt számos támadás érte, és azóta még többen hasonlítják Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz vagy Marine Le Penhez, a francia szélsőjobboldal vezetőjéhez. Az EIU szerint most Lengyelország is követheti Orbánt, miután a Jog és Igazságosság párt nyerte meg tavaly a választásokat. Törökország helyzete sem javul Recep Tayyip Erdogan vezetése alatt, az ország a hibrid rendszerek között szerepel.

Teljes demokráciáról 8 és 10 pont között beszélhetünk az EIU kutatása szerint, 6–8 pontnál pedig hiányos demokrácia a megnevezés. Négy pontig hibrid, ez alatt pedig autoriter rezsim az ország a cég módszertana szerint. A hiányos demokráciákban nem túl fejlett a politikai kultúra, és alacsony a politikai részvétel is, a hibrid társadalmakban azonban általánosságban gyenge a jogállamiság, a civil szervezetek, és politikai nyomás van az újságírókon. A világ három legrosszabb helye (autoriter állama) Csád, Szíria és Észak-Korea.