Lassul a magyar bővülés

Idén véget ér a magyar gazdaság gyors növekedése, és a közeli jövőben sem számíthatunk arra, hogy nagy lendületet venne a GDP-bővülés. Az Európai Bizottság jelentése azzal számol, hogy már tavaly sem értük el a háromszázalékos növekedést, idén pedig épphogy meghaladjuk a kettőt, és igazán nagy lendület jövőre sem várható, ezzel pedig a régió legrosszabbul teljesítő országává válhat. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány azzal kalkulál, hogy a növekedési dinamika lassulása csak átmeneti, és jövőre újra hasíthat a gazdaság. Az év eleje Brüsszel szerint rosszul indulhat, miután az uniós források lehívásának visszaesésével és a külső kereslet lassulásával is számolni kell, ugyanakkor a belföldi fogyasztás továbbra is növekedhet. Utóbbit a személyi jövedelemadó csökkenése, a devizahitelek tavalyi átváltása, valamint a lakásépítési program támogathatja. Az élénkítések – köztük az MNB új hitelezési programja – hatására nem esnek vissza jelentősen a beruházások, a nettó export pedig hozzájárulhat a bővüléshez, de kisebb mértékben, mint korábban. A magánszektor és a kormányzat közfoglalkoztatási programjának hatására a mostani 6,2 százalékról 5-re csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

Brüsszel leginkább olyan tényezőket (kockázatokat) lát, amelyek segíthetik a gazdaságot. Ha kedvezőbb lesz a mezőgazdasági év a tavalyinál – amikor zuhant az agrárteljesítmény –, vagy a hitelezés jobban alakul, akkor az a bizottság által várnál nagyobb GDP-növekedéshez vezethet.

A kormány a büdzsére is figyel. Tavaly 2,1 százalékos lehetett a hiány, ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb a tervezettnél, részben a több adóbevétel miatt. Idén viszont ez a trend nem folytatódhat, miután a lakásprogramok rontják a deficitet. Ha a kormány nem csinál semmit, akkor az 1,9 százalékra csökkenti a deficitet jövőre, miközben az államadósság folyamatosan és tartósan csökkenhet. Az Európai Bizottság elemzése szerint a GDP-arányos adósság a tavalyi 75,8 százalék után 2017 végére már csak 72,4 százalék lesz.

A feltörekvők okoznak gondot Európában

A növekedés visszafogottabb, az infláció alacsonyabb lesz az eurózónában a korábban vártnál – figyelmeztetett az Európai Bizottság. Idén 1,7 százalékkal nőhet a GDP a tavalyi 1,6 százalék után. Németország, Franciaország, Olaszország egyaránt 0,1 százalékponttal lassabban bővül majd a novemberben jelzettnél (a német GDP eszerint idén 1,8 százalékkal nőhet). A fő gond a feltörekvő országok lefékeződése, de számolni kell a menekültválság, illetve a terrorveszély hatásaival is. Az idei inflációs előrejelzést a novemberinek felére, 0,5 százalékra vágták vissza az olajárak miatt. A kelet-közép-európai térség éllovasa Románia lehet, ahol a tavalyi 3,6 százalékos tempó idén 4,2-re gyorsulhat. Csehországban viszont a tavalyi 4,5 százalékos bővülés után idén 2,3 százalék várható, Lengyelország pedig valószínűleg tartja a 3,5 százalékos ütemet.