A világ legnagyobb szabású multinacionális kereskedelmi megállapodása került tető alá, miután tegnap Aucklandben a 12 csatlakozó állam képviselői aláírták a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) alapszerződését. Az észak- és dél-amerikai, ázsiai országok, valamint Ausztrália részvételével felálló TPP a világgazdaság 40 százalékát fedi le – még úgy is, hogy Kína nincs benne –, az öt évig tartó előkészítést most kétéves ratifikációs folyamat követi. Életbelépéséhez az kell, hogy legalább a tagországok fele elfogadja úgy, hogy ezekre jusson a csoport összesített GDP-jének legalább 85 százaléka – ez akkor jön ki, ha az USA és Japán a ratifikálók között van. A 160 ezer oldalas partnerségi szerződés keretében egyebek között felszámolnak egy sor vámjellegű, illetve másfajta akadályt a tagországok közti kereskedelemben, jobban megnyitják a piacokat a külföldi befektetők előtt, standardként elfogadják az ILO szerinti munkajogi előírásokat, közös szabványokat hoznak az e-kereskedelemben, illetve a szabadalmi védettség idejében.
Az USA-ban heves vitákat váltott ki a TPP, így Barack Obama hivatali idejében, 2017. január végéig már aligha írják alá. Japánban pedig az nehezíti meg a dolgot, hogy a múlt héten lemondott az eddigi főtárgyaló, Akira Amari gazdasági miniszter. Számos érintett országban tiltakoztak civilszervezetek a TPP-tárgyalások során, főleg azért, mert mindvégig nagyon keveset hoztak nyilvánosságra annak tartalmáról. Az egyik fő kifogás az volt, hogy a külföldi vállalatok pert indíthatnak, ha úgy vélik, hogy egy adott ország jogszabályai veszélyeztetik a profitjukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.