BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az innováció a kulcs

Ma már nincs olyan gazdasági ágazat, ahol az innováció ne lenne meghatározó – hangzott el a Világgazdaság Innováció az egész világ című konferenciájának panelbeszélgetésén.

„A gyógyszeripar innováció nélkül nem létezik” – mondta a Richter Gedeon Nyrt. PR- és kormányzati kapcsolatok vezetője. Beke Zsuzsanna kiemelte: a Richter árbevételének mintegy 11 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, vagyis évente több mint 40 milliárd forintot. A cégnél mintegy ezer kutató dolgozik, és nemcsak Magyarország, hanem a teljes közép- és kelet-európai régió legnagyobb vállalati innovációs k+f-bázisának számít.

A gyógyszergyártó majd 40 egyetemmel, kutatóintézettel együttműködik, azoktól alapkutatási projektek érkeznek a céghez, amelyeket aztán tovább tudnak fejleszteni. Egy eredeti molekula kifejlesztése 10-15 évbe is beletelik, költsége mintegy 1-1,5 milliárd dollár.

A legújabb innovációs eredményekről szólva Beke Zsuzsanna emlékeztetett: április eleje óta kapható az amerikai piacon új gyógyszerük, a skizofrénia kezelését célzó cariprazine, amelynek kifejlesztését a Richter a nulláról vitte véghez 15 év alatt. A fejlesztésre 400 millió dollárt költött a cég. Az állami, uniós kutatás-fejlesztési támogatásokról a szakember elmondta: a nagyvállalatok számára nehezen pályázhatók az elérhető források. „Nehezen tudunk élni az uniós pályázati lehetőségekkel, a hazai pályázati forrásokból való részesedés stratégiai kérdés a gyógyszeriparnak.”

Az Evopro-csoport elnöke, Mészáros Csaba szerint nincs ma olyan ágazat, amelyben az innováció ne lenne meghatározó. Cégük az árbevétel 30-40 százalékát forgatja vissza innovációra. Az államnak az innováció támogatásában betöltött szerepéről szólva Mészáros közölte: a vasúti diagnosztikai rendszerre vonatkozó projektjük volt az első olyan fejlesztésük, ahol a végügyfél egy állami vállalat volt.

A Coca-Cola esetében is folyamatosan zajlanak különböző innovációk – erről a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. igazgatója beszélt. Niklós László példaként hozta fel a természetes alapú édesítőszer, a sztívia bevezetését egyes termékeiknél. Az innováció témakörébe sorolta azt is, hogy a cég miként szólítja meg a fogyasztóit, miként használja a különböző technológiai platformokat. A Coca-Cola igazgatója a jövőbeni innovációs feladatokról azt mondta, egyre inkább az alacsony és zéró kalóriatartalmú termékekre kell átnevelni a fogyasztókat. Ez a szegmens jelenleg a portfóliójuk mintegy 40 százalékát adja.

A konferencia egy másik panelbeszégetésén – ahol a stratup cégek innovációja volt a téma – Kocsis Edmund, a cégek számára személyre szabott digitális kommunikációs lehetőségeket nyújtó Spring Tab értékesítési vezetője azt emelte ki, hogy a hazai vállalati kultúra sajátosságai miatt igen nehezen lehet bekerülni a nagy vállalatokhoz mint megrendelőkhöz. Ebből adódóan is célozta meg a külföldi piacot a cég.

Forrásbőség lesz

„A 2014–2020 közötti ciklusban a kutatás-fejlesztést és innovációt forrásbőség jellemzi, ugyanis összesen 1200 milliárd forint jut erre a területre” – mondta Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Ebbe az összegbe beletartoznak az uniós támogatások mellett a közvetlen brüsszeli EU-források, illetve az állami (NKFI Alap) források is. „A jelenlegi forrásbőség adta helyzetet megfelelőn kell kihasználni, ugyanis nem tudni, hogy 2020 után lesznek-e az ország által lehívható uniós források” – tette hozzá az elnökhelyettes.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.