Az innováció a kulcs

„A gyógyszeripar innováció nélkül nem létezik” – mondta a Richter Gedeon Nyrt. PR- és kormányzati kapcsolatok vezetője. Beke Zsuzsanna kiemelte: a Richter árbevételének mintegy 11 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, vagyis évente több mint 40 milliárd forintot. A cégnél mintegy ezer kutató dolgozik, és nemcsak Magyarország, hanem a teljes közép- és kelet-európai régió legnagyobb vállalati innovációs k+f-bázisának számít.

A gyógyszergyártó majd 40 egyetemmel, kutatóintézettel együttműködik, azoktól alapkutatási projektek érkeznek a céghez, amelyeket aztán tovább tudnak fejleszteni. Egy eredeti molekula kifejlesztése 10-15 évbe is beletelik, költsége mintegy 1-1,5 milliárd dollár.

A legújabb innovációs eredményekről szólva Beke Zsuzsanna emlékeztetett: április eleje óta kapható az amerikai piacon új gyógyszerük, a skizofrénia kezelését célzó cariprazine, amelynek kifejlesztését a Richter a nulláról vitte véghez 15 év alatt. A fejlesztésre 400 millió dollárt költött a cég. Az állami, uniós kutatás-fejlesztési támogatásokról a szakember elmondta: a nagyvállalatok számára nehezen pályázhatók az elérhető források. „Nehezen tudunk élni az uniós pályázati lehetőségekkel, a hazai pályázati forrásokból való részesedés stratégiai kérdés a gyógyszeriparnak.”

Az Evopro-csoport elnöke, Mészáros Csaba szerint nincs ma olyan ágazat, amelyben az innováció ne lenne meghatározó. Cégük az árbevétel 30-40 százalékát forgatja vissza innovációra. Az államnak az innováció támogatásában betöltött szerepéről szólva Mészáros közölte: a vasúti diagnosztikai rendszerre vonatkozó projektjük volt az első olyan fejlesztésük, ahol a végügyfél egy állami vállalat volt.

A Coca-Cola esetében is folyamatosan zajlanak különböző innovációk – erről a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. igazgatója beszélt. Niklós László példaként hozta fel a természetes alapú édesítőszer, a sztívia bevezetését egyes termékeiknél. Az innováció témakörébe sorolta azt is, hogy a cég miként szólítja meg a fogyasztóit, miként használja a különböző technológiai platformokat. A Coca-Cola igazgatója a jövőbeni innovációs feladatokról azt mondta, egyre inkább az alacsony és zéró kalóriatartalmú termékekre kell átnevelni a fogyasztókat. Ez a szegmens jelenleg a portfóliójuk mintegy 40 százalékát adja.

A konferencia egy másik panelbeszégetésén – ahol a stratup cégek innovációja volt a téma – Kocsis Edmund, a cégek számára személyre szabott digitális kommunikációs lehetőségeket nyújtó Spring Tab értékesítési vezetője azt emelte ki, hogy a hazai vállalati kultúra sajátosságai miatt igen nehezen lehet bekerülni a nagy vállalatokhoz mint megrendelőkhöz. Ebből adódóan is célozta meg a külföldi piacot a cég.

Forrásbőség lesz

„A 2014–2020 közötti ciklusban a kutatás-fejlesztést és innovációt forrásbőség jellemzi, ugyanis összesen 1200 milliárd forint jut erre a területre” – mondta Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Ebbe az összegbe beletartoznak az uniós támogatások mellett a közvetlen brüsszeli EU-források, illetve az állami (NKFI Alap) források is. „A jelenlegi forrásbőség adta helyzetet megfelelőn kell kihasználni, ugyanis nem tudni, hogy 2020 után lesznek-e az ország által lehívható uniós források” – tette hozzá az elnökhelyettes.