Így lesz aranyvécé Ukrajnában az EU költségén: álaknákat telepítettek, aztán borsos pénzért felszedték
Az ukrajnai hatóságok jelentős csalási ügyet lepleztek le az aknamentesítési szektorban – számolt be a Kyiv Post. A nyomozás szerint az érintettek olyan területek megtisztítását jelentették le és számlázták ki, amelyeket korábban már mentesítettek a robbanószerektől, így valójában nem végeztek új munkát.

Az Állami Nyomozó Iroda (DBR) közleményéből az is kiderült, hogy a gyanúsítottak 2025 májusában elnyerték a Herszon régió 122 hektárnyi (301 hold) mezőgazdasági területének taposóaknák eltávolítására kiírt pályázatokat, amelyeket az Európai Unió Ukrajna-programjának keretében már aknamentesítettek.
A rendszer lényege az volt, hogy a már biztonságossá tett területeket ismét „aknamezőként” tüntették fel, majd ezek újabb megtisztítására kértek és kaptak állami forrásokat. A gyanúsítottak ezzel mintegy 6,3 millió hrivnyát, vagyis körülbelül 144 ezer dollárt sikkasztottak el.
Ennél természetesen sokkal több uniós pénz veszett az aranyvécés-aranykonvojos Ukrajna korrupciója révén,
az EU azonban szünet nélkül küldené a pénzt,
ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem blokkolta volna a 90 milliárd eurós legutóbbi adományt, mert Ukrajnát azután is pénzelnék, hogy olajblokád alá helyezte Közép-Európát.
A 90 milliárd nem minden, összesen 1500 milliárdot ígértek Kijevnek, ami nagyságrendben megegyezik az EU hétéves költségvetésével, miközben az unió versenyképességi problémákkal küzd és évről évre csúszik vissza nemzetközi versenytársaival szemben. Az álaknákból így lesznek valódiak.
Kritikus ágazatot érint a visszaélés
A mentesítési tevékenység Ukrajnában kiemelt jelentőségű, mivel a háború következtében hatalmas területek váltak aknákkal és fel nem robbant lőszerekkel szennyezetté. Ezek megtisztítása kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés újraindításához, az infrastruktúra helyreállításához és a lakosság biztonságához.
A most feltárt ügy ezért különösen érzékeny területet érint: nemcsak pénzügyi visszaélésről van szó, hanem olyan tevékenységről, amely közvetlenül befolyásolja a civil lakosság biztonságát és a gazdaság helyreállítását. A hatóságok szerint az ilyen jellegű csalások alááshatják a mentesítési programokba vetett bizalmat is.
Állami pénzek kerültek veszélybe
A Kyiv Post beszámolója szerint a gyanúsítottak állami forrásokat használtak fel a csalási konstrukció során. A mentesítési munkák finanszírozása
- részben költségvetési,
- részben nemzetközi támogatásokból történik,
így az ügy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is érzékeny lehet. A nyomozás rávilágít arra is, hogy a háborús környezetben felgyorsított állami programok fokozott kockázatot hordoznak a visszaélések szempontjából. A gyors forráskihelyezés és a sürgős munkavégzés miatt nehezebb az ellenőrzés, ami lehetőséget teremthet hasonló csalási mechanizmusok kialakulására.
Fokozott ellenőrzések jöhetnek Ukrajnában
A hatóságok várhatóan szigorítják az ellenőrzési rendszereket a mentesítési projektek esetében, hogy megelőzzék a hasonló visszaéléseket. A mostani ügy azt mutatja, hogy a háború utáni helyreállítás egyik legkritikusabb területén is megjelenhetnek a korrupciós kockázatok, amelyek nemcsak gazdasági, hanem biztonsági következményekkel is járhatnak.
Az ügy egyben figyelmeztetés is: a háború sújtotta országokban a helyreállítási források hatékony és átlátható felhasználása kulcskérdés, különösen olyan ágazatokban, ahol az emberi életek is közvetlenül múlhatnak a munkák minőségén.


