Sikersztori lett az argentin kötvény-kibocsátás

Tizenöt év kihagyás után több mint négyszeres túljegyzés mellett tért vissza Argentína a nemzetközi kötvénypiacra: a 10-15 milliárd dollárosra tervezett kibocsátást 16,5 milliárd dolláron zárták le úgy, hogy több mint 68 milliárd dollárnyi papírra volt befektetői kereslet. Ez az ajánlati könyv az egyik legnagyobb a feltörekvő piacok történetében – emlékeztetett a Reuters –, a 16,5 milliárd dolláros kibocsátás pedig rekordnak számít az utóbbi húsz évben a Dealogic adatai szerint. A keresletnek megfelelően alakult a hozamszint is: április elején, az aukció meghirdetésekor a piacok arra számítottak, hogy Argentína tízéves kötvényt bocsát ki 8 százalék körüli hozammal. Végül a kibocsátás többféle lejáratú papírból állt össze: a 6,5 milliárd dollárnyi tízéves kötvény hozama 7,5 százalék lett, a a 2,75 milliárd dollárnyi harmincévesé 8 százalék (eredetileg úgy tervezték, hogy 85 bázisponttal lesz a tízévesé fölött). A 2,75 milliárd dollárnyi hároméves papír 6,25 százalékos hozam mellett kelt el, az összesen 4,5 milliárd dollár értékű ötéves lejáratú pedig 6,875 százalékos mellett. Az Argentínáénál jobb besorolású, B körüli osztályzatú feltörekvők tízéves kötvényei 7,4 százalék körül forognak a Bloomberg adatai szerint. Argentína új kötvényeire az S&P B mínusz osztályzatot adott.

A befolyó összeg egy részéből azokat a kötvénytulajdonosokat fogják kifizetni, akik 2001 óta kitartottak: Argentína akkor jelentett fizetésképtelenséget 100 milliárd dollárnyi tartozásra, és bár a kötvényesek többsége az évek során elfogadta a jelentős értékcsökkentéssel járó adósságátrendezést, egy csoportjuk, élükön az Elliott Management és az Aurelius Capital amerikai hedge fundokkal, inkább bíróságra vitte az ügyet. Argentína emiatt nem fért hozzá a piaci forrásokhoz, részben azért sem, mert a korábbi vezetés politikai kampánykérdést csinált abból, hogy nem tárgyalnak a „keselyűkkel”. Ezen az állásponton változtatott a tavaly decemberben hivatalba lépő új elnök, Mauricio Macri, akinek egyik első dolga volt a hitelezőkkel való alku nyélbe ütése. Erre azért is szükség volt, mert a nemzetközi piac nélkül egyre nehezebben finanszírozhatónak tűnik a költségvetési deficit, illetve nehéz volna lökést adni az ország gazdaságának, amely erősen megszenvedi a nyersanyagárak összeomlását. A kitartó kötvénytulajdonosok most végül mintegy 6,5 milliárd dollárhoz juthatnak hozzá (ez eredeti követeléseik 75 százalékát jelenti), ami ezenfelül bejön, az már Argentínának jelent forrást, például a Macri által meghirdetett jelentős infrastrukturális beruházásokhoz is.