Kell az energia, mégsem érkezik elég pénz az atomiparba

A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) úgy számol, hogy az energetika területére az idén összesen érkező 3300 milliárd dollárból mintegy 2200 milliárd dollár jut együtt a következő területekre: megújuló energiatermelés, atomenergetika, hálózatok, a tárolórendszerek, alacsony kibocsátású üzemanyagok, energiahatékonyság és villamosítás. Ez kétszerese a fosszilis energiaforrásokba (olaj, gáz és szén) történő befektetéseknek.

Lehetnek hézagok az elemzésben

Az atomenergia területén 70 milliárd dollárnyi beruházás várható. Ez azonban alulfinanszírozást mutat annak alapján, hogy ez a terület adja a globális energiamix tizedét. A tavalyi adat sem volt sokkal jobb: 72 milliárd dollárnyi beruházás történt, ami nagy kapacitású erőművek építését takarta. Ugyanakkor az egész villamosenergia-ágazatra ennek sokszorosa, 1400 milliárd dollár jutott. Az atomipari beruházások legalább 10 éve nem túl jelentősek, illetve a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset miatt ennél is hosszabb ideje. 

Ugyanakkor az orosz tervezésű világszerte épülő atomerőműveket nyilván nem vették bele a jelentésbe, ugyanis a Roszatomtól 33 nagy teljesítményű atomerőművet rendeltek meg 10 országban, ebből 22 egység már épül. E társaság kötötte a világ első exportszerződését is egy hat kis teljesítményű reaktorral működő atomerőmű építésére Üzbegisztánnal.

Az adatközpontok diktálnak

Az IEA arra számít, hogy a nukleáris energiatermelésbe történő beruházások nőni fognak a nagy adatközpontok iránti kereslet, illetve azok energiaigánye miatt, elsősorban az Egyesült Államokban, de Indiában, Japánban és Dél-Koreában is. Néhány technológiai vállalat is érdeklődik kis teljesítményű atomerőművek építése iránt, de nagy kapacitású atomerőművekre vonatkozó megállapodások is vannak. E megállapodások

• atomerőművek építését
• vagy a leállított létesítmények újbóli üzembe helyezését

irányozzák elő. Általuk középtávon nőhetnek e beruházások a jelentés szerint, mert számos érintett megállapodást az adott kormányok is támogatták.

Versenyben a fosszilisekkel – sorra rendelik az új gázturbinákat

Ugyanakkor elképzelhető, hogy az atomenergiának versenyeznie kell majd a fosszilis tüzelőanyagú erőművek áramát használó adatközpontokkal rendelkező technológiai vállalatok befektetéseiért.

– áll a jelentésben. A gáztüzelésű erőművek versenye is lehetséges. „Az adatközpontok iránti várható keresletnövekedés máris új rendelési hullámot indított a gázturbinák iránt, különösen az Egyesült Államokban” – jegyzik meg az IEA szakértői.

Már csak olcsó hitel kellene

Az atomerőművek építéséhez szükséges pénz felhajtása továbbra is probléma. A Világbank igazgatótanácsa csak 2025 júniusában oldotta fel az atomenergia-projektek régóta fennálló finanszírozási tilalmát. A hónap végén megállapodott a NAÜ-vel arról, hogy együttműködnek a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbításában és a kis moduláris reaktorok fejlesztésének felgyorsításában.

Ez azonban nem elég, mert az atomenergiának olcsó, alacsony kamatozású hitelekre van szüksége. Márpedig a Világbank csak egyszer működött együtt az atomenergetikai iparral: 1959-ben finanszírozott egy olasz atomerőmű projektet. A nagy és közepes kapacitású atomerőművek építése meghaladja a támogatás kereteit. Emellett nem tudni, hogy más pénzintézetek, akár az Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), amelyeken keresztül a Világbank pénzt oszt el, követik-e a példáját.

A pénzintézetek támogatása nélkül a kormányok is óvatosabban dönthetnek új atomerőművek építéséről. A nemzetközi pénzügyi intézmények mellett állami vagyonalapok (például ázsiai országokban működők) vagy nyugdíjalapok is fektethetnének az atomenergiába.

Főleg a fúziós kísérletek viszik el az atomenergetika K+F forrását   

A nukleáris K+F-be történő befektetések is nagyon alacsonyak más energiaszegmensekhez képest. Ennek okai nem szerepelnek a jelentésben. Az IEA szakértői a növekedő nukleáris startupokba történő befektetések 210 százalékos növekedését az adatközpontok érdeklődésének tulajdonítják. A legtöbb pénzt a termonukleáris fúziós szegmensben működő startupok vonzották.

Van más is, ami kimaradt az IEA jelentéséből. Például, hogy egyes országok igyekeznek Oroszországot és Kínát akadályozni az exportra szánt nukleáris projektek fejlesztésében, pedig ez is oka a nukleáris iparba történő alacsony befektetési kedvnek. Például:

• Finnországnak, amely felmondta a Roszatommal kötött atomerőmű-építési szerződését, ismét végig kell mennie a teljes papírmunkán, ha atomerőművet szeretne építeni a félbehagyott hanhikivi atomerőmű helyett.
• Az Egyesült Királyság kormánya, miután sikertelenül próbált más befektetőket találni, gyakorlatilag blokkolta a kínai CGN-befektetését a Sizewell C atomerőműbe, és most kénytelen 14,2 milliárd fontot elkülöníteni az erőmű felépítésére.

Kedvezményes hitelt remélnek az úszó atomerőművek építtetői  

Oroszország 2050-re 34 százalékkal 330 GW-ra növelné a teljes energiatermelő kapacitását. Erre 53 ezer milliárd rubelt szán Pjotr Konyjusenko orosz energiaügyi miniszterhelyettes tájékoztatása szerint. Az orosz energiamérlegben az atomenergia részesedése a jelenlegi csaknem 20 százalékról 25 százalékra fog nőni. Ehhez 2042-ig a Roszatomnak 38 különböző teljesítményű energiatermelő egységet kell építenie körülbelül 17 ezer milliárd rubelből. 

 Október 2-ig az orosz kormány elé kerül az a javaslat, amely alapján kedvezményes hosszú lejáratú hitelhez jut nyolc, külföldi piacra szánt és négy, Oroszország számára készülő orosz úszó atomerőművi blokk építése.