Brutálisan emeli az állam a béreket

Informatikai és pénzügyi (esetleg mérnöki és kutatói) tudás nélkül leginkább az államnál, de azon belül a közigazgatásban és a rendvédelemben érdemes elhelyezkedni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kereseti kimutatásából. A költségvetési szféra ugyanis az utóbbi területen nemcsak nagyobb jövedelmet ad, mint az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban, de gyorsabban is emeli a juttatásokat. Az oktatásban az állam 6,07 százalékkal, az egészségügyben 6,70 százalékkal emelte a bruttó béreket az első negyedévben, ám a közigazgatás-védelem szektorban – leginkább a fegyveres testületek illetményemelése miatt – 12,5 százalékkal növekedtek a keresetek, elérve a bruttó 283 ezer forintot. Az állami szférában így átlagosan (a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva) 10 százalékkal növekedtek a jövedelmek az első negyedévben – ez ismét jelentősen haladja meg a versenyszférában tapasztalható bővülést, vagy például a legkisebb kereset irányadónak tekinhető emelésének szintjét.

A versenyszféra keresetei az első negyedévben 5,4 százalékkal nőttek, ám márciusban 6 százalékos volt a bruttó bérnövekedés. Ez arra utal, hogy az idén a tavalyinál magasabb ütemű lehet a bérek emelkedése: ugyanis a statisztikai kimutatásokban február–márciusban jelennek meg az év eleji emelések. Feltűnő, hogy nagyrészt azok az ágazatok emelték jobban a kereseteket, ahol nagyobb a munkaerőhiány: az idegenforgalomban 7,3, a logisztikai területen 7,2, a kereskedelemben 6,1, az IT-szektornál

6 százalék az emelés márciusban. Az ipar stabilan tartja az ötszázalékos bérnövekedési ütemet, míg megugrottak a jövedelmek az ingatlanosoknál, itt az első negyedévben 9,2 százalékkal emelkedett a bruttó. Bajban az építőipar és a pénzügyi szektor van: előbbinél a tavalyi konjunktúra idején jócskán megemelt bérszintet majdhogynem tartják csupán, utóbbinál pedig alig 2,7 százalékos a növekedés. Noha a bankárok azért ennek ellenére vezetik a kereseti listát – az átlagfizetés 511 ezer forint volt az első negyedévben a pénzügyi szektorban –, az informatikusok lassan beérik őket (itt 496 ezer forintot lehetett keresni). A legrosszabb a helyzet a szociális ellátásban, a 107 ezer forintos átlag azért van a minimálbér szintje alatt, mert itt jelentős a közfoglalkoztatás is (de a területen dolgozók se keresnek sokkal többet).

Az átlagos magyar alkalmazotti fizetés egyébként márciusban bruttó 282 ezer forint volt, amit a közfoglalkoztatottak alacsony jövedelme 277 ezer forintra vitt le. A bruttó átlagbér a brutális állami fizetésemelés és a versenyszféra meglepően gyors keresetemelése miatt

6,6 százalékkal nőtt, a nettó keresetek emelkedése – az szja-csökkentés miatt – 8,2 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó 7,2 százalékkal, a nettó 8,8 százalékkal emelkedett, ami igazán jelentős, 9 százalékos reálbér-növekedést jelent.

Barczel Vivien, az Erste elemzője szerint a gyors bérnövekedés és a munkanélküliség alacsony szintje feszesebb munkaerőpiacra utal, emiatt úgy gondolják, a nominális bérek lendületes emelkedése folytatódhat. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén éves átlagban 5 százalékos bruttó és 6,6 százalékos nettó emelkedésre, vagyis (a 0,9 százalékos inflációval számolva) 5,7 százalékos reálbérnövekedést jelez előre, de úgy véli: ennél gyorsabb ütem is lehetséges. Szerinte az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Több a munkavállaló

Közelíti a hárommilliót az alkalmazottak száma, az első negyedévben 2 millió 946 ezer foglalkoztatottat regisztrált a KSH a költségvetési szférában és a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál. Az alkalmazottak száma a költségvetési szférában (az adminisztrációnál) kismértékben – 0,4 százalékkal –, a pénzügyi szférában 1,4 százalékkal, a bányászatban 6,6 százalékkal csökkent, minden más területen növekedett (a közfoglalkoztatás szintje is enyhén tovább nőtt). Emelkedett az alkalmazottak száma a kereskedelemben is az első negyedévben, bár a blokk.com kereskedelmi szakportál arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérésen alapuló foglalkoztatási statisztika szerint a szektorban dolgozók száma 354 ezerre csökkent (4 százalékkal és 15 ezer fővel). Ebből pedig azt a következtetést vonja le, hogy a kisboltok voltak a vasárnapi zárvatartás vesztesei (hiszen jellemzően ezek nem jelennek meg a 4 főnél nagyobbak adatait tartalmazó alkalmazotti statisztikában).