Hatástalanítja az MNB egyik csodafegyverét

Kevésbé ösztönzi már a jegybank állampapír vásárlásra a bankokat – derült ki az MNB monetáris tanácsának ülése után. A Matolcsy György vezette testület most nem az alapkamatról, hanem arról döntött, hogy július 7-ig ajánl csak kedvezmények kamatcsereügyleteket a bankoknak. Már 2016 februárjában elkezdték kivezetni az eszközt, amelynek segítségével arra késztették a pénzintézeteket, hogy ne a jegybankban, hanem állampapírban tartsák a pénzüket.

Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte az önfinanszírozási programot. „A program egy torzulás megszüntetésére jött létre, ami valójában azt jelentette, hogy a bankok a pénzüket a jegybanknál tartották, és az állampapír-piacon kisebb volt a likviditás” – hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint sikerült kilökni a jegybankból a pénzt, a magyar gazdaság sérülékenységét és a hosszú lejáratú állampapírok hozamát is csökkentették. „Mivel ez ideiglenes eszköz, ezért ki kellett vezetni” – emelte ki, hangsúlyozva, a „kivezetés is olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint a bevezetés volt”.

A bejelentésre erősödött a forint árfolyama, miután a piaci szereplők úgy vélték, hogy az unortodox monetáris politikából kicsit visszavesz az MNB. Az euróért 314,5 forintot kellett adni kedd délután, míg hétfőn négyhavi mélyponton, 316-os szinten is állt a jegyzés. Nagy Márton azonban a Világgazdaságnak hangsúlyozta, a bejelentés nem jelenti az önfinanszírozás végét, hiszen a jegybanki eszköztár átalakításának lehetőségét és a kamatfolyosó további változatását nem lehet kizárni a későbbiekben. (Utóbbit már így is aszimmetrikussá tette az MNB.)

Nagy Márton hangsúlyozta: az államadósság devizaaránya utoljára 2002–2003-ban volt ilyan alacsony, s ezt a program eredményének tekinti. „Az állami szektorban sem kellene, hogy devizaadósság legyen, de azt ne várja senki, hogy egyik napról a másikra eltűnik, mint a háztartásoknál” – hangsúlyozta. Ezt részben azzal indokolta, hogy vannak, akik lejáratig meg akarják tartani a devizaalapú magyar állampapírokat, de megemlítette: az MNB tavaly már elkezdte visszavásárolni a devizakötvényeket.

A bankok 2014-ben az adósság 15 százalékát finanszírozták, ma már 26-27 százalékot, így nem a külföldiek, hanem a hazai bankok a legnagyobb finanszírozói az adósságnak – emelte ki Hoffmann Mihály, az MNB szakértője. Az utóbbi két évben a banki állampapír-állomány mintegy 2700 milliárd forinttal nőtt. Hoffmann rámutatott, hogy a bankrendszer mérlegének 20-21 százaléka állampapír, amivel az EU-s országok között az élmezőnyben vagyunk. Ezt azonban nem mindenki értékeli akkora sikernek. Elemzők szerint nem jó, ha a bankrendszer túl sok állampapírt birtokol, mert akkor nem fog tudni hitelezni. Hoffmann erre úgy reagált, hogy csak a bankrendszer mérlegéhez képest tűnik nagynak az állampapír-állományuk. Ha nem esett volna vissza a hitelezés a krízis óta, akkor nem 20-21, hanem 18 százalék lenne a bankok mérlegében az állampapír, és ha ugyanúgy nőtt volna a hitelezés, mint a régióban, akkor 15-16 százalékról beszélhetnénk. Néhány szakértő azonban továbbra is úgy véli: ha a bankok pénze az állampapírokban parkol, akkor kevésbé tudják a forrásokat a hitelezésre fordítani.