Nem kell annyi kínai napelem a világnak - ágazati válság és leépítések a Távol-Keleten
Kína legnagyobb napelemgyártói – a Longi, a Trina Solar, a Jinko Solar, a JA Solar és a Tongwei – összesen 87 000 munkahelyet szüntettek meg tavaly, ami a teljes munkaerő 31 százaléka – közölték források a Reuters hírügynökséggel.
A leépítések, amelyeket a vállalatok alig hoztak nyilvánosságra, az iparágban tapasztalható mély válságra adott válaszok voltak. A válságot a hatalmas túlkínálat okozta: a világ évente kétszer annyi napelemet gyárt, mint amennyit felhasznál, a gyártás nagy része Kínában történik. Ez árcsökkenéshez, brutális árháborúhoz és 60 milliárd dolláros iparági veszteséghez vezetett tavaly. A munkavállalók az alacsonyabb bérek és a rövidebb munkaidő miatt hagyták el a céget.
A Morningstar elemzői szerint a helyzet egyre rosszabb:
- a visszaesés 2023 végén kezdődött,
- 2024-ben súlyosbodott,
- és 2025-ben várhatóan tovább romlik.
Az amerikai vámok sem jöttek túl jól
2024 óta az ágazatban több mint 40 vállalat ment csődbe, került ki a tőzsdéről, vagy került felvásárlásra. A túlkínálat a 2020-2023-as gyárépítési fellendülés eredménye volt, amikor az erőforrásokat a nehéz helyzetben lévő ingatlanokról az „új iparágakra”, köztük a napenergiára csoportosították át. A helyzetet súlyosbították az Egyesült Államok kínai exportra kivetett vámjai. Ám a Világgazdaság korábbi cikke szerint a bizalom is meginoghat a kínai napelemek iránt. Ráadásul a rivális japán gyártók sem tétlekednek.
Peking, amelynek a leépítések politikailag érzékeny kérdést jelentenek, közbelép, és a jelenlegi ötéves terv végére csökkenti a felesleges kapacitásokat.
Globális napelemkartell születhet
A nagyobb termelők, köztük a GCL, egy OPEC-stílusú szervezet létrehozását tervezik az árak és a készletek ellenőrzésére. Létrehoznának egy 50 milliárd jüanos alapot is, amely a nem megfelelő minőségű termékeket gyártó kapacitás mintegy harmadát felvásárolná és bezárná. Július elején Hszi Csin-ping elnök a „rendezetlen árverseny” megszüntetésére szólított fel, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pedig az árháborúk leállítását és az elavult kapacitások bezárását ígérte.
Nem szabad több gyárat építeni
Júniusban Anhui tartomány, egy kulcsfontosságú gyártási központ hatóságai elrendelték a vállalatoknak, hogy leállítsák az új gyárak építését, és állítsák le a 30 százalékosnál kisebb kapacitással működő gyártósorokat. Az intézkedések végrehajtása azonban nehézkesnek bizonyul: bár az új kapacitáshoz már a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) szóbeli jóváhagyása is szükséges, a tartományi hatóságok gyakran vonakodnak a kapacitás túlzott csökkentésétől, mivel ők felelősek a munkahelyekért és a gazdasági növekedésért. A Trina Solar például elismerte, hogy továbbra is indított új projekteket, miután az NDRC februárban felfüggesztésüket szorgalmazta.
Kicsit túllőttek a célon
Kína átlagosan napi 1 gigawatt (GW) napenergia-kapacitással bővítette a termelést 2025 januárja és májusa között a Bloomberg júniusi híre szerint. Egyedül májusban is meredeken nőtt e kapacitás, ami azzal az új szabályozással magyarázható, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia költsége jelentősen csökkenthető.
A májusi rekord az áprilisi jelentős bővülést követte, és az éves telepítéseket 198 GW-ra növelte, így jött ki az év első öt hónapja napi átlagának a több mint 1 GW telepítés. Ám június 1-től megszűnt a megújuló energiatermelő erőművek árvédelme, amely garantálta a naperőművek nyereségét, így telepítési üteme lassulhat. Kína májusban 26 GW szélenergiával és 4,6 GW hőenergiával is bővítette termelését, de növeli a széntüzelésű energiatermelést is. Az elmúlt hónapokban kevesebb LNG-t vásárolt, és beérte a csővezetékes szállítással, a megújuló energiaforrásokkal és a szénnel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.