Jól indult a hét a csütörtökön Bécsben kamatdöntő ülést tartó Európai Központi Bank (EKB), illetve elnöke, az élénkítőprogram eredményeire váró Mario Draghi számára. Májusban Németországban éves összevetésben zéró volt az infláció az uniós harmonizáció szerinti fogyasztói árindex (HICP) előzetes adata alapján, az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékkal nőttek az árak. (A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis módszertana szerint 0,1 százalékos, illetve 0,3 százalékos volt a drágulás.) Az elemzők általában mínusz 0,1 százalékos év/éves HICP-adatra számítottak, így most annak lehetett örülni, hogy legalább nem folytatódott a defláció azt követően, hogy áprilisban 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A Destatis adatai szerint májusban is az olajárak fogták vissza az inflációt, év/év alapon a háztartási energia és az üzemanyagok ára 7,9 százalékkal esett vissza (az előző két hónapban még 8 százalék fölött volt a csökkenés).
A legnagyobb euróország adatának közzététele előtt elemzők úgy becsülték, hogy az egész valutaövezetben májusban mínusz 0,1 százalék lehetett az év/éves infláció, ez is jobb lenne a –0,2-es áprilisinál. A ma megjelenő szám még így is igen távol lesz az EKB valamivel 2 százalék alatti inflációs céljától, de legalább az irány megfelelőnek mutatkozhat. Az EKB stábjának márciusi prognózisa szerint idén egész évben csak 0,1 százalékos lesz az eurózóna inflációja, és 2018-ban érhet el 1,6 százalékig; a következő prognózist most csütörtökön teszik közzé, ennek elkészítésében a stáb mellett az euróországok jegybankjai is részt vesznek. Az elemzők többsége az előrejelzések némi felfelé módosítására számít, ami azt jelentené, hogy az EKB már látja az élénkítőprogram márciusi kibővítésének eredményeit. Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Bizottság tegnap kiadott adata szerint májusban négy hónapja nem látott magasságba emelkedett az eurózóna gazdasági bizalmi indexe (ez a vállalati és a lakossági szektort is magában foglalja): a 104,7 pontos szint nemcsak az áprilisi 104 pontnál magasabb, hanem az elemzők által várt 104,4-nél is.
Arra nem vár senki, hogy az EKB a héten még lejjebb nyomná a zéró alapkamatot vagy a mínusz 0,4 százalékos betéti kamatot (ezek így is soha nem látott mélységet jelentenek). Arra inkább lehet majd számítani, hogy Draghi a döntés utáni sajtótájékoztatón a már havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlást jelentő élénkítőprogram első eredményeit hangsúlyozza majd, illetve azt is, hogy szükség esetén készek újabb eszközöket bevetni. Alelnöke, Vitor Constancio már a múlt héten megelőlegezte az optimista megközelítést, amikor közölte: szerinte már 2018-ban el fogják érni a jegybank inflációs célját, részben a felturbózott ösztönzőprogram, részben az újra emelkedő olajárak segítségével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.