Javier Milei argentin elnök egy éven belül másodszor akadályozta meg, hogy legyen nyugdíjemelés, ezúttal a kongresszus által már jóváhagyott törvényt vétózta meg, mondván, hogy nincs pénz az idősek és rokkantak járandóságának az emelésére, mert az felborítaná az ország költségvetését.
A döntés hétfőn vált hivatalossá, amikor megjelent az argentin hivatalos közlönyben. Eszerint Milei hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést is, amely ideiglenesen lehetővé tette, hogy azok is kaphassanak nyugdíjat, akik nem rendelkeznek a kötelező 30 évnyi járulékfizetéssel, tudósított a Buenos Aires Times.
Ennek azért van jelentősége, mert Argentínában az emberek több mint 40 százalékát az informális szektorban foglalkoztatják, így nem jogosultak állami nyugdíjra.
A törvényt júliusban fogadta el a törvényhozás, és
a képviselők kétharmados döntéssel felülírhatják az elnöki vétót,
mert Mileinek nincsen parlamenti többsége. Ráadásul nem egészen három hónap múlva rendezik a félidős választásokat, amelyeket sokan népszavazásnak tartanak a libertárius, magát anarcho-kapitalistának tartó államfő politikájáról.
Milei a hivatalba lépése óta sokat tett az argentin gazdaság felpörgetéséért, a GDP az év elő három hónapjában már az egymást követő 2. negyedévben bővült, ezúttal 5,8 százalékkal. Latin-Amerikai harmadik legnagyobb gazdaságának növekedését a magánfogyasztás és a befektetések hajtják.
Sikerült megfékeznie a világbajnok, három számjegyű inflációt is, és tavaly 14 év után először zárt többlettel a költségvetés – de a szigorítás súlyos társadalmi következményekkel jár.
Az elnöki hivatal szerint „felelőtlen” volt a képviselők döntése az öregségi és a rokkantnyugdíjak emeléséről, mert nem határozták meg a forrást, amelyből azt fedezni lehetne.
Ez az elnök jobban szereti megmondani a kényelmetlen igazságot, mint ismételgetni a kényelmes hazugságokat: nincsen pénz
– fogalmazott a közlemény. „Csak erőfeszítéssel és őszinteséggel tehetjük ismét naggyá Argentínát, nem a megszokott régi receptekkel” – fogalmazott a dokumentum.
A megszorítások ugyan mindenkire hatással vannak, a szegénységi ráta tavaly 52,9 százalékra emelkedett, szakértők szerint mégis a nyugdíjasok szenvedik meg a leginkább. Minden héten tüntettek is a parlament épülete előtt, és gyakran rendőrök verték szét őket.
Az átlagnyugdíj csupán az alapvető élelmiszerek harmadát fedezi, és a nyugdíjasok több mint 70 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A mostani emelés a kormányzat számításai szerint ötmillió dollárnak megfelelő többletkiadást jelentett volna az idén és 12 milliót jövőre – ez a GDP 0,9, illetve 1,68 százaléka.
Milei azonban nem csak a nyugdíjasokon spórol:
megvétózta az egyetemek támogatásának növelését is,
így kénytelenek a 2023-as költségvetés keretein belül működni, valamint a fogyatékkal élők ellátásában vészhelyzetet kihirdető törvényt is. Utóbbi rendezte volna az egészségügyi ellátások elmaradt kifizetéseit, és 2027 decemberéig garantálta volna azokat.
A kongresszus költségvetési hivatalának becslései szerint a fogyatékossággal kapcsolatos vészhelyzeti törvény költségvetési hatása a GDP 0,22-0,42 százalékát érintette volna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.