Előrelépés az adósságharcban
Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó, azaz az uniós módszertannal számolt úgynevezett maastrichti adóssága április-júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az előző negyedévhez képest a bruttó adósság jelentősen csökken – 77,2 százalék volt március végén –, míg a most kimutatott érték alacsonyabb a tavalyi 76,8 százaléknál is. A második negyedévben csak 2008 – vagyis a pénzügyi válság – előtt volt ennél alacsonyabb az adósság mértéke, sőt azóta ennél jobb adat csak egy volt: a tavaly év végi.
A múlt év végén az adósságmutatót 75,3 százalékra sikerült leszorítani, ám ehhez számtalan kreatív módszert kellett bevetnie az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). Ilyen volt a lejáratok időzítése (több kötvény épp december 31-én járt le), de a jegybank devizakötvény-felvásárlási „akciója” is lehetőséget biztosított arra az ÁKK-nak, hogy megfelelő szintre szorítsa a mutatót.
A félév végén elért eredményben azonban ilyen beavatkozás nem látszik. Sőt. A jelentés szerint ugyanis az államháztartás nettó tartozása jelentősebb mértékben is csökkent, ami azt mutatja, hogy mód lenne tovább mérsékelni a maastrichti mutatót is. Az MNB jelentése szerint a nettó tartozás 23 262 milliárd forintot tett ki. Ez a GDP 67,8 százalékának felel meg, miközben a nettó adósság március végén 69,3 tavaly év végén pedig 69,1 százalékon állt.
A kedvező eredményt az alacsony államháztartási hiánynak (vagyis a General Electric itt elszámolt fúziós eredményéből következő extra-adóbevételeknek) lehet köszönni. Az MNB szerint számolt deficit - az államháztartás nettó finanszírozási igénye – mindössze 89 milliárd forint volt a második negyedévben, ami a GDP 1 százalékát tette ki. Ennél is többet mond azonban, hogy a június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka volt a hiány.
A jegybank jelentése szerint az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal vett vissza.
