Javíthat az S&P a magyar adósosztályzat kilátásán

Az előttünk álló hét legfontosabb eseménye, hogy február 24-én, pénteken, piaczárás után teszi közzé az S&P Magyarország hitelminősítéséről szóló döntését. A ház a BBB– szinten, azaz éppen a befektetésre ajánlott kategória alján tartja nyilván hazánk adósságát.

Az ország fundamentumai továbbra is erősek, a növekedés 2017-ben várhatóan 4 százalék körül alakul, a folyó fizetési mérleg többlete továbbra is magas, a bruttó külső adósság, a költségvetési hiány pedig bőven a maastrichti kritériumban is szereplő 3 százalék alatt van. Ennek ellenére kevés az esély a mostani felminősítésre, feltételezhetően az S&P és a többi hitelminősítő is kivár még. Ugyanakkor a kilátás javítására lehet esély.

Ha az S&P váratlanul mégis felminősítené hazánkat, akkor annak a meglepetés ereje miatt jelentős hatása lenne, ugyanakkor az előző felminősítések hatásaitól elmaradna – vélik az OTP szakértői.

Ma reggel, 9 órakor hazai béradatok érkeznek. Az OTP szerint élénk maradhatott a bérnövekedés 2016 decemberében, az év végi prémiumok nagyobbrészt a decemberi béradatokban jelentkeznek, ezért az egész éves bérindexre is nagy hatást gyakorolnak. Ha magas prémiumfizetéseket látunk, akkor ez a 2016. évi eredményszemléletű költségvetési egyenleget is pozitívan érinti az adóbevételeken keresztül. Emellett megerősítheti azt a várakozást, hogy a feszes munkapiac miatt 2017-ben is magas marad a bérnövekedés üteme. Pénteken a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó második becslését közli a statisztikai hivatal.

A külföldi események közül a ma kezdődő Eurogroup-ülés köti le a befektetők figyelmét. A januári 26-i tanácskozáson nem sikerült megállapodni a görög adósságcsökkentésről. Ez azért fontos, mivel 2016-ban a görög államadósság a GDP 177 százaléka volt, így a múlt héten felröppent hírek szerint a görög kormány komoly adósságcsökkentést szeretne elérni az EU-nál és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). Továbbá a washingtoni székhelyű hitelező múlt héten megjelent elemzése szerint a görög államadósság 2060-ra elérheti a GDP 275 százalékát is, így a görög adósság a jelenlegi keretek között fenntarthatatlan. Ráadásul újabb megszorító intézkedéseket már nehezen lehetne elfogadtatni a közvéleménnyel, hiszen a görögök már több ízben utcára vonultak tiltakozásul a 2010 óta tartó költségcsökkentő intézkedések ellen.

Az adósságelengedés lehetőségével kapcsolatban a német pénzügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy erre csak akkor van esély, ha a görögök elhagyják az euróövezetet. A piac egyelőre a negatív esetet kezdte el árazni, azaz hogy nincs adósságelengedés. A kétéves görög állampapírok másodpiaci hozama már 10 százalék felett van, egyetlen nap alatt, a múlt csütörtökön több mint 100 bázispontot emelkedett. A helyzet élesedése az euró gyengülése irányába hathat – véli Módos Dániel, az OTP elemzője. A héten több BMI-adat érkezik az eurózónából, szerdán a brit GDP-adatokat ismerhetjük meg második olvasatban, egy nappal később pedig a német gazdaság teljesítményéről kaphatunk információkat.