Gyorsulhat a bérek növekedése

Ma teszi közzé a KSH a magyar bérnövekedés januári adatát. Az már tavaly látszott, hogy a csökkenő munkanélküliség elkezdte felfelé hajtani a béreket; 2016 egészében a versenyszektorban 5,7 százalékkal emelkedtek a bérek. Ez az ütem tovább gyorsulhat, különösen, ha figyelembe vesszük a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését. Ezek következtében idén akár 8 százalékkal is nőhetnek a versenyszektorban az átlagkeresetek – mondja Eppich Győző, az OTP Bank elemzője.

Ez mindenféleképp jó hír a fogyasztás szempontjából, bár az emelkedő infláció miatt a reálbér-növekedés hasonló ütemű lehet, mint tavaly. A bérnövekedés inflációs szempontból is figyelmet érdemel, hiszen jelentős többletkiadással jár, és ez áremelésre késztetheti a vállalatokat. Emiatt a béradatokra a monetáris politika is kiemelt figyelmet fordít, hiszen mind keresleti, mind költségoldalról inflatorikus hatású a gyors bérnövekedés.

Csütörtökön teszi közzé a jegybank a 2016. negyedik negyedévi fizetésimérleg-statisztikát. A megjelenő számok közül a folyó fizetési mérleg egyenlegére, az EU-s támogatásokat és a tévedések és kihagyások egyenlegét is tartalmazó külső finanszírozási képességre, a nettó FDI- (külföldi működő tőke) beáramlásra és a külső el­adósodottságra érdemes figyelni. Az adat azért fontos, mert az elmúlt években a magyar sztori egyik legfontosabb pillére a folyó fizetési mérleg masszív többlete volt, ami folyamatosan felértékelődési nyomás alatt tartotta a forintot, lehetővé téve a monetáris kondíciók erőteljes lazítását – magyarázza Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője. Ezenkívül a magas külső egyensúlyi többlet a külső eladósodottság rendkívül gyors csökkenését eredményezte, a GDP arányában a tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külső adósság a régiós átlag közel kétszeresét kitevő 115 százalékról 2016 harmadik negyedévére 70 százalék alá esett, hozzájárulva a magyar gazdaság javuló kockázati megítéléséhez. Ugyanakkor az FDI-beáramlás igencsak visszafogott maradt, még régiós összevetésben is.

Az előzetes negyedik negyedéves adatok alapján elmondható, hogy az időszakban a folyó fizetési mérleg többlete 660 millió euró lehetett, ami ugyan megegyezik a tavalyi év utolsó negyedévének adatával, de az előző negyedévekhez képest már csökkenhetett a szezonális hatásoktól megtisztított többlet a belső kereslet élénkülése miatt. Ugyanakkor a nettó FDI-beáramlás 2006 óta a legerősebb lehetett, az előzetes adatok alapján elérhette a GDP 3,7 százalékát 2016 egészében, és folytatódhatott a külső adósság csökkenése is.

Az euró-forint kurzus a múlt hét elején 312,5-nél elérte azt a csökkenő trendvonalat, amelynek az áttörése nagyobb teret nyithatna fölfelé. Ha ez megtörténik egyszer, akkor a 2016 közepe óta tartó trend megtörhet, és esély nyílik a korábbi csúcspontok elérésére 320 forint fölött – állítja Kecskeméti István, az OTP elemzője. A forintvételi pozíciók pedig nem tartogatnak akkora hozamlehetőséget, mert erős támaszok vannak 308,6-nél és 306,6-nél. Ha erősödne a forint ezekre a szintekre, onnan megint fordulhat fölfelé.