Ma teszi közzé a KSH a magyar bérnövekedés januári adatát. Az már tavaly látszott, hogy a csökkenő munkanélküliség elkezdte felfelé hajtani a béreket; 2016 egészében a versenyszektorban 5,7 százalékkal emelkedtek a bérek. Ez az ütem tovább gyorsulhat, különösen, ha figyelembe vesszük a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését. Ezek következtében idén akár 8 százalékkal is nőhetnek a versenyszektorban az átlagkeresetek – mondja Eppich Győző, az OTP Bank elemzője.
Ez mindenféleképp jó hír a fogyasztás szempontjából, bár az emelkedő infláció miatt a reálbér-növekedés hasonló ütemű lehet, mint tavaly. A bérnövekedés inflációs szempontból is figyelmet érdemel, hiszen jelentős többletkiadással jár, és ez áremelésre késztetheti a vállalatokat. Emiatt a béradatokra a monetáris politika is kiemelt figyelmet fordít, hiszen mind keresleti, mind költségoldalról inflatorikus hatású a gyors bérnövekedés.
Csütörtökön teszi közzé a jegybank a 2016. negyedik negyedévi fizetésimérleg-statisztikát. A megjelenő számok közül a folyó fizetési mérleg egyenlegére, az EU-s támogatásokat és a tévedések és kihagyások egyenlegét is tartalmazó külső finanszírozási képességre, a nettó FDI- (külföldi működő tőke) beáramlásra és a külső eladósodottságra érdemes figyelni. Az adat azért fontos, mert az elmúlt években a magyar sztori egyik legfontosabb pillére a folyó fizetési mérleg masszív többlete volt, ami folyamatosan felértékelődési nyomás alatt tartotta a forintot, lehetővé téve a monetáris kondíciók erőteljes lazítását – magyarázza Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője. Ezenkívül a magas külső egyensúlyi többlet a külső eladósodottság rendkívül gyors csökkenését eredményezte, a GDP arányában a tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külső adósság a régiós átlag közel kétszeresét kitevő 115 százalékról 2016 harmadik negyedévére 70 százalék alá esett, hozzájárulva a magyar gazdaság javuló kockázati megítéléséhez. Ugyanakkor az FDI-beáramlás igencsak visszafogott maradt, még régiós összevetésben is.
Az előzetes negyedik negyedéves adatok alapján elmondható, hogy az időszakban a folyó fizetési mérleg többlete 660 millió euró lehetett, ami ugyan megegyezik a tavalyi év utolsó negyedévének adatával, de az előző negyedévekhez képest már csökkenhetett a szezonális hatásoktól megtisztított többlet a belső kereslet élénkülése miatt. Ugyanakkor a nettó FDI-beáramlás 2006 óta a legerősebb lehetett, az előzetes adatok alapján elérhette a GDP 3,7 százalékát 2016 egészében, és folytatódhatott a külső adósság csökkenése is.
Az euró-forint kurzus a múlt hét elején 312,5-nél elérte azt a csökkenő trendvonalat, amelynek az áttörése nagyobb teret nyithatna fölfelé. Ha ez megtörténik egyszer, akkor a 2016 közepe óta tartó trend megtörhet, és esély nyílik a korábbi csúcspontok elérésére 320 forint fölött – állítja Kecskeméti István, az OTP elemzője. A forintvételi pozíciók pedig nem tartogatnak akkora hozamlehetőséget, mert erős támaszok vannak 308,6-nél és 306,6-nél. Ha erősödne a forint ezekre a szintekre, onnan megint fordulhat fölfelé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.