Optimisták, aggódnak és izgatottak a magyarok, ha a mesterséges intelligenciáról van szó

Ezek a nemzetközi eredmények Magyarországon is érvényesek, de nálunk inkább tartózkodással vegyes várakozás övezi a mesterséges intelligencia (MI) egyébként gyors ütemben növekvő tudatos használatát. A kutatás szerint a magyar válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia előnyei túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, 34 százalékuk viszont az ellenkezőjét véli. Globálisan ez az arány 42-32 az előnyök túlsúlyának javára. 

A mesterséges intelligencia munkavállalói szemmel

Ugyanakkor látni kell, hogy 

miközben meglehetősen kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a munkahelyük adatai jó kezekben maradjanak. Ezt jól szemléltetik a felmérésnek azok a kérdései, amelyekből kiderül, hogy az alkalmazottak hogyan „ügyeskednek” a munkahelyükön a mesterséges intelligenciával.

Idehaza a megkérdezettek 67 százaléka használja tudatosan a mesterséges intelligenciát a munkájában, tanuláshoz vagy személyes céljaihoz. Ez szinte megegyezik a fejlett országok 65 százalékos átlagával, a tekintetben pedig láthatóan jobban is állunk, hogy ezt milyen keretek között teszik. 

Globálisan a munkavállalók: 

1. 56 százaléka vallotta be, hogy hibázott is már a munkájában a mesterséges intelligencia miatt (magyar: 42 százalék), 
2. 44 százalékuk mondta, hogy úgy támaszkodott az MI-re, hogy tisztában volt vele, hogy ezzel szembemegy a szabályzatokkal (magyar: 44 százalék) 
3. 56 százalékuk használta már az MI-t anélkül, hogy utánanézett volna, hogy szabad-e ezt tennie (magyar: 41 százalék), 
4. 66 százalékukkal előfordult, hogy anélkül támaszkodott az így kapott eredményekre, hogy ellenőrizte volna azok pontosságát (magyar: 56 százalék), 
5. 55 százalékuk azt is elmondta, előfordult, hogy sajátjaként mutatott be MI által generált tartalmat (magyar: 41 százalék).

Ezek önmagukban olyan kockázati tényezők a vállalatoknál, amelyek hibás működéshez vagy rossz döntésekhez vezetnek, a legnagyobb kockázat mégis az, hogy globálisan az irodai dolgozók 48 százaléka töltött már fel céges dokumentumot – köztük pénzügyi, értékesítési vagy vevői adatokat – nyilvános MI-platformokra. Magyarország e tekintetben is jobban áll a nemzetközi átlagnál, idehaza „mindössze” a megkérdezettek egyharmada számolt be ilyen esetről, de mivel ez egy önbevallásos teszt eredménye, előfordulhat, hogy a tényleges adatok globálisan és Magyarországon is akár még kedvezőtlenebbek a láthatónál.

A lehetőségek, a félelmek és a valódi kockázatok együttes jelenléte azt mutatja, hogy az MI használatában kulcskérdés a bizalom. A bizalom azonban nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyon-gazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált. Ez teszi lehetővé, hogy MI-rendszereink olyan adatokból táplálkozzanak, amelyek alapján használható és megbízható válaszokat adnak a nekik feltett kérdésekre. Emellett az egyértelmű adatirányítás és a szabályozások betartására irányuló vállalati erőfeszítések, szabályzatok és képzések kidolgozása lehet a garancia arra, hogy céges adataink (ügyféladatok, know-how, pénzügyi és más információk) az MI által feldolgozhatóvá és elemezhetővé váljanak, mégse fenyegessen annak veszélye, hogy illetéktelen kezekbe kerülnek. 

A magyarországi nagyvállalatoknál az adatvagyon kontrollja elmarad a nemzetközi gyakorlathoz képest. A legfontosabb lenne a dedikált adatszerepkörök kialakítása, mert enélkül nélkül nincs „kialakított közös nyelv”, amely nélkül működő adatstratégia sem létezhet, annak hiányában nem tud a megfelelő szintre fejlődni az adatminőség közös adatértés és -tudás. Mindez együttesen (azaz a Data Governance) a mesterséges intelligencia biztonságos és hatékony alkalmazásának legfontosabb feltétele, amelynek kialakítása összetett digitális transzformációs és integrációs feladatokat ró a vállalatokra és nem kevés erőforrást igényel a jövőben.