Újra megpecsételték az uniós egységet

Huszonnyolc tagállam állam- és kormányfői közül 27-en aláírták az újabb római nyilatkozatot, hatvan évvel az Európai Uniót megalapozó, az Európai Gazdasági Közösséget életre hívó római szerződés megkötése után. Akkor hatan, most 27-en fűzték szorosabbra kapcsolatukat az élet valamennyi területén. A születésnapi ünnepségről távol maradt az Egyesült Királyság, amely tavaly júniusban népszavazáson nyilvánította ki, hogy nem kér az EU-ból, és a kilépési szándékát szerdán immár hivatalos formában is közli Brüsszellel.

A római szerződés aláírásának helyszínén a tagállamok vezetői kézjegyükkel látták el az EU egységes jövője mellett hitet tevő nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is közösen fognak fellépni, és tartják a közös irányt, még ha különböző sebességgel és mélységben haladnak is. Az egységes és megbonthatatlan EU értékeihez a jövőben is ragaszkodnak, így az uniós polgárok biztonságához és szabad mozgásához, mindent megtesznek a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére, továbbá határozottan és erőt sugározva lépnek fel a közösséget érintő nemzetközi kérdésekben. Az unió kiáll az esélyegyenlőség mellett az élet minden területén, nemet mond a nemek közötti diszkriminációra, egyes társadalmi csoportok kirekesztésére, hadat üzen a szegénységnek és a munkanélküliségnek, valamint garantálja az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való szabad hozzáférést teljes területén.

Az uniós csúcs zárónyilatkozatát aláíró Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte, hogy Európát csak akkor lehet rendbe tenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről. A nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie – idézett a köztévé a kormányfő nyilatkozatából. „Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag fejlődjünk, nekünk kell többet és jól dolgoznunk, versenyképesnek lennünk” – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a gazdaság építéséhez mindenkire szükség van, mindenkinek jut munka. Végezetül leszögezte, hogy ezt a munkát nem fogják helyettünk elvégezni, és ezen nem változtat semmilyen ünnepi deklaráció, amelyet a kormányfő a magyar emberek érdeke szempontjából jó dokumentumnak nevezett az MTI szerint.

Merkel elutasítja a forrásmegvonást

Angela Merkel elutasítja, hogy az uniós támogatások csökkentésével büntessék a közös döntések végrehajtásától elzárkózó tagállamokat. Arra a kérdésre, észszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség nyomásgyakorlásként alkalmazza a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben, a német kancellár az ARD-nek azt mondta: „Nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék.”