Adókedvezmény tőzsdei bevezetésért?
Márton Péter vezérigazgató szerint olyan megoldásokat kerestek, amelyek az ügyfelek hasznának emelését, a piac fejlődését segítik, miközben hatásuk a költségvetésre nézve semleges, vagy hasznot hoz.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly 95 milliárd forintnyi befizetés történt, ebből 45 milliárd forintot a munkáltatók fizettek be. Míg az egészségbiztosításoknál 51 milliárd forintból 32 milliárdot fizettek be a munkáltatók - mondta el Márton Péter. A társaság számításai szerint 13-20 százalékkal csökkenhet az egyéni befizetések mértéke a cafeteria-adókulcs emelése miatt. A Századvég szerint az adóemelés büdzsére gyakorolt hatása elhanyagolható, viszont egy újragondolt megoldással mind az ügyfelek öngondoskodási hajlama, mind a munkáltatók munkaerő-megtartása elősegíthető lenne. A javaslat szerint – amely nagyban hasonlít a Pénztárszövetség elgondolására – ha a munkáltató 100 egységnyi befizetést hajt végre és ahhoz a dolgozó 50 egységnyi saját befizetést vállal, akkor az állam ehhez 15 egységnyi támogatást nyújthat. Azaz így a 20 százalékos adókedvezmény ezen megtakarítók esetében 30 százalékra növekedhet.
Befektési vállalkozások különadója kapcsán a kutatócég azért kezdett el vizsgálódni, mert a bankadó csökkentése nem volt érvényes a befektetési vállalkozásokra. A piaci szereplők – különösen a hazai tulajdonú cégek – versenyhátrányba kerültek így a bankokkal és a külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást végző cégekkel szemben. A Századvég kormány elé terjesztett tanulmánya szerint a jelenlegi 5,6 százalékról 2,8 százalékra csökkenthető a befektetési szolgáltatókra érvényes bankadó mértéke, de az adókedvezmény lehívását ahhoz kötnék, hogy az adott társaság vegyen részt új cégek tőzsdére vitelében.
Hogy a kormányzat mikor és miként határoz, nem tudható, így az sem, hogy a javaslatokból lesz-e tényleges szabályozás – figyelmeztetett ugyanakkor a Századvég vezérigazgatója.
