Megszerezte a teljhatalmat Erdogan Törökországban

Erősödött a líra, miután a vasárnapi népszavazáson a törökök többsége az alkotmány módosítására szavazott. Az elnöki rendszer bevezetése sokak szerint megnyugvást hozhat a piacokra.

Már a hét végén győzelmi ünnepet ülhetett Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután a vasárnapi népszavazáson szoros küzdelemben az igenek kerültek többségbe, így életbe léphet az elnöki rendszer. A miniszterelnöki poszt megszűnik, és lényegében minden hatalom Erdogan kezébe kerül. Ő nevezi majd ki a minisztereket és az alkotmánybírók többségét is.

Mindenki biztos lehet benne, hogy ezt az eredményt népünk békéje céljából a legjobb módon használjuk majd fel – jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök az ünneplő hívek ezrei előtt. A népszavazás eredményének a piac is örült, a török líra 2,5 százalékkal erősödött hétfő reggel a dollárral szemben, az elemzők pedig azt jósolják, hogy a vezető tőzsdeindexek is kilőhetnek a következő napokban. A befektetők ugyanis arra számítanak, hogy Erdogan hatalmának megerősödésével csökkennek a politikai kockázatok, és miután az elmúlt időszakban nagyot estek az árfolyamok, az olcsó török eszközök vonzóvá váltak. A belpolitikai háborúk csitulásával ismét fókuszba kerülhetnek a gazdaságserkentő intézkedések, amire nagy szüksége lenne az országnak. A munkanélküliség hétéves csúcsra, 13 százalékra ugrott Törökországban február végére az egy évvel korábbi 11,1 százalékról – jelentette hétfőn a török statisztikai hivatal. Emögött a szíriai menekültáradat, a sokasodó vállalati csődök, a lassuló gazdaság és a visszaeső turizmus áll. A költségvetés sincs jó helyzetben, a deficit márciusban 19,5 milliárd lírára ugrott (5,3 milliárd dollár), ezzel az első negyedévi hiány 14,9 milliárdot tett ki. Naci Agban pénzügyminiszter szerint a megingás csak átmeneti, miután a korábban hozott adócsökkentések bázishatásai kifutnak, a mérleg nyelve ismét pozitív tartományba billen. A befektetői környezet azonban kevésbé optimista, a jegybank által tegnap közzétett, a vállalati vezetők és elemzők körében végzett felmérés azt tükrözi, hogy a piac 2017 végére 9,2 százalékos fogyasztói árindexet vár, a GDP 3 százalékkal bővülhet, a líra 3,8-ig gyengülhet a dollárral szemben, miközben a költségvetési hiány 35,7 milliárd dollárra emelkedhet.

A kampány után előreláthatólag barátibb hangot üt majd meg Erdogan a külpolitikában is, ennek máris látszanak az előjelei a szakértők szerint. Erdogan vasárnap este kijelentette, hogy nem minden alkotmánymódosítás lép azonnal érvénybe, egyes reformintézkedések csak 2019 novembere után kezdődnek, a halálbüntetés visszaállításának ügyét pedig – ha szükséges – népszavazásra bocsátják. Mindez azt jelenti, hogy Erdogan nem tervezi előrehozott választások kiírását azért, hogy minél hamarabb elfoglalhassa új hivatalát. Európából is visszafogott reakciók érkeztek, Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter tegnap közös közleményben hangsúlyozta: Németország tudomásul veszi a török népszavazás eredményét, és tiszteletben tartja a törökök azon jogát, hogy dönthessenek a saját alkotmányukról. Természetesen az ellenkező oldalon is sokan állnak, a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP például a szavazatok 60 százalékának újraszámlálását követeli, mert szerintük 2,5 millió hivatali pecsét nélküli szavazócédulát érvényesként könyveltek el, amivel megfordították az eredményt. Ez valóban elég is lett volna, hiszen a szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága mellett az igenek aránya mindössze 51,4 százalék, a 80 millió lakosú országban alig 1,2 millió voks döntött az igenek javára. Politikai elemzők szerint Erdogan ilyen gyenge háttérrel aligha dőlhet hátra, hiszen a jelek szerint a török nagyvárosokban csökkent támogatóinak aránya, a kurd területeken a nem szavazatok kerültek többségbe. A külföldön leadott szavazatok ugyanakkor segítették a győzelmét, a legfrissebb adatok szerint a Németországban élő közösség kétharmada igennel szavazott.