Ódzkodnak Ukrajnától a külföldi befektetők
Az év első három hónapjában 986 millió hrivnyát (38 millió dollár) tett ki a külföldi tőkebefektetések összege. Olekszandr Ohrimenko közgazdász szerint az egyébként is alacsony befektetési kedv további csökkenése azzal magyarázható, hogy egyszerűen nincs mibe beruházni. Érvelése szerint, amíg nem nyílik meg a földpiac, addig Ukrajna érdektelen marad a külföldi befektetők számára. Úgy számol, ha erre rövid távon nem kerül sor, éves átlagban 10 százalékot tehet ki a tőkeinjekciók mértékének csökkenése. Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt megállapodás értelmében elviekben legkésőbb 2018-tól köteles liberalizálni a földpiacát, csakhogy a kormány nem szándékozik a külföldieket beengedni. Viktor Szuszlov volt gazdasági miniszter inkább azzal magyarázza az invesztíciók hiányát, hogy a potenciális beruházók félnek az országban mindent átszövő korrupciótól. Mindehhez még hozzájön az elhúzódó kelet-ukrajnai háborús konfliktus, valamint az igazságszolgáltatás instabilitása. Meggyőződése, hogy amíg nem lesz béke a Donbászon, és nem kerül sor az igazságszolgáltatási rendszer szerkezeti reformjára, addig Ukrajna nem is számíthat a hitelezők megjelenésére.
Az ország 2017-es költségvetésének elfogadásakor 3 százalékos gazdasági bővüléssel és 8,1 százalékos inflációval számoltak, ám épp a héten rontotta várakozásait a kormány. A legfrissebb kimutatásban már csak 1,8 százalékos GDP-növekedés, ellenben 11,2 százalékos inflációs mutató szerepel. Érdekesség viszont, hogy az IMF nemrég javította az ukrán gazdaság kilátásait. A hitelező szakértői szerint idén két százalékkal nő az ukrán hazai össztermék, az infláció pedig tíz százalék alá kerül. Tavaly a GDP 1,5 százalékkal bővült.
A kijevi jegybank prognózisa a kormány és a valutaalap számításaihoz képest igencsak optimista: 2,8 százalékos GDP-növekedéssel és 9,1 százalékos inflációval számol. Szakértők szerint viszont árulkodó jel, hogy a jegybank kinyomtatta az első ezerhrivnyást, ami egybehangzó vélekedések szerint a leglátványosabb és legegyértelműbb jele a pénzromlásnak.
