Olyan folyamatot indítunk el, amely mintaértékű projektként szolgálhat a jövőben az ipari vállalatok számára – mondta az Ipar 4.0 Mintagyárak című projekt indító sajtótájékoztatóján Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára. A kormány felismerte, hogy erősíteni kell a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét, termelékenységét és rugalmasságát, továbbá enyhíteni kell a magyar gazdaság járműipartól való függőségét. Éppen ezért az újraiparosítást célzó Irinyi-tervben célként fogalmazták meg az autóipartól való függőség csökkentését, s hat-hét másik ágazat megerősítését.
Pomázi Gyula példaként említette az egészség- és gyógyszeripart, az orvosi műszergyártást, az egyedi gépgyártást, a zöldgazdaságot, a vegyipart, az információtechnológiát és az élelmiszeripar néhány ágát, mint olyan területeket, amelyeket érdemes továbbfejleszteni. A tapasztalatok szerint – mutatott rá a helyettes államtitkár – a nagyvállalatok kellően stabilak és nyitottak az innovációkra, a kkv-k viszont tőkehiányosak, partnert keresnek, s csak segítséggel válhatnak versenyképesebbé. E kkv-k támogatása mellett a terv harmadik célként fogalmazta meg, hogy a magyar cégek minél nagyobb értéknövelő tudással kapcsolódjanak be a beszállítói láncokba. Kihívásnak nevezte emellett a rendkívül erős nemzetközi versenyt és azt is, hogy az ipar digitalizációja minden ágazatra másként hat, és ezért nincsenek minden területre érvényes, átfogó megoldások, meg kell találni az egyedi fejlesztési lehetőségeket.
A kormány három szinten avatkozik be ezen a területen. Egyrészt igyekszik segíteni az ipar 4.0 átállási folyamatát, aminek kiemelten fontos állomása a most elindult projekt. A másik szint az adatvédelem és információbiztonság, a harmadik pedig a hálózatfejlesztés, hiszen olyan nagy sebességű rendszerekre van szükség, amelyek folyamatosan és megbízhatóan teszik lehetővé a jelentős adatáramlást. Mint Pomázi Gyula elmondta, első lépésként a legfontosabb a szemléletformálás, meg kell ismertetni a kkv-kkal azt, mit is jelent az ipar 4.0. A helyettes államtitkár ismertette, hogy a kormány idén csaknem 80 milliárd forinttal segítette az iparfejlesztést különféle támogatásokon keresztül.
Az eseményen Vityi Péter, az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke emlékeztetett:
az ipar 4.0 lényegében egy a németek által kitalált marketingszlogen, amellyel a kiberfizikai rendszerek által okozott változások erősségére akartak utalni.
Véleménye szerint az ipar 4.0 azért releváns egy kkv-nak, mert a digitalizált gyártás hatékonyságot növel, másrészt amennyiben valaki értékláncban van, annak az integrátor bizonyos dolgokat előír, s aki nem digitalizál, az nem tud ebben a folyamatban részt venni, ráadásul egy ilyen rendszer sokkal könnyebb termékváltást tesz lehetővé. Látni kell – fejtette ki –, hogy az anyagáramlásban a termelés folyamán rengeteg felesleg van, s eközben viszonylag ritka az értékteremtő lépés. Ezt az áramot tudja optimalizálni a digitalizált rendszer. Segít, hogy az értékteremtő lépések a leggyorsabban működjenek, a szükséges lépések minimálisak legyenek, a felesleges lépéseket pedig ki lehessen iktatni.
Az Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítása elnevezésű programot és a ráépülő kiemelt projektet az IFKA és az IVSZ részvételével létrejött konzorcium valósítja meg. A 2,35 milliárd forintos kerettel elindított kezdményezés célja a kkv-k megismertetése az ipar 4.0-val.
A program négy részből áll: a szemléletformálás, a működő rendszerek bemutatása, a fejlesztés és a minősítés
– mondta Bárdos Krisztina, a konzorcium vezetője. A programban részt vevő cégek országszerte különféle bemutató programokon, valamint november 17-én a 25 üzem részvételével megrendezendő Modern Gyárak Éjszakáján ismerhetik meg a korszerű ipari rendszereket. Ezenkívül a projekt teljes időtartama alatt hat mintagyár és egy technológiai központ ismerteti meg valós környezetben a jó gyakorlatokat, az ipar 4.0 alapú termelési rendszereket és technológiákat, termelésszervezési és vállalatirányítási elveket a résztvevőkkel, akik 2020-ig ipar 4.0 minősítést szerezhetnek, továbbá egyéni fejlesztési tervet is készítenek számukra.
Bárdos Krisztina hangsúlyozta, hogy felméréseik szerint az érintett vállalkozások 87 százaléka nyitott a fejlesztésekre, és bár legnagyobb részük kapacitásbővítésben gondolkodik, egyre többen szeretnének korszerűsítő beruházásokat, és alkalmazottaik továbbképzését is sokan tervezik.
Mint mondta, meglehetősen nagy szakadék van a kkv-k között, a középvállalati szektor erős, a kisvállalati szektor viszont gyengélkedik. Ezért előbb a cégek folyamatait kell rendbe rakni az ipar 4.0-hoz való felkészülésre. Gyengék a termelésmenedzsment-alapok, így előbb optimalizálni kell, majd utána digitalizálni.
