Győr-Moson-Sopron az ország ipari fellegvára

Győr-Moson-Sopron megyében az egy főre jutó ipari termelés valamivel meghaladta a 6 millió forintot az év első kilenc hónapjában, ezzel a legiparosodottabb megye lett az országban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék kiadványából. A második legmagasabb ipari kibocsátást Komárom-Esztergom megyében mérték (5,8 millió forint), a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Fejér megye (4,6 millió forint) került fel. A legalacsonyabb értéket Baranya érte el, ahol Győr-Moson-Sopron értékének hatodát sem éri el az egy főre jutó ipari termelés (941 ezer forint), de Békésben, Hajdú-Biharban és Somogyban sem sokkal magasabb az ipar aránya.

Érdemes megemlíteni, hogy a gazdaságilag túlsúlyos közép-magyarországi térség (Budapest és Pest megye) az ipari termelés szempontjából a mezőny második felében végzett. Ez a szolgáltatások felülsúlyozottságát jelzi a térségben, illetve azt, hogy itt a termelés túlnyomó többsége a harmadik szektorra épül. A kiemelkedő ipari termelés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy sok vállalkozás van az adott megyében, sőt, a KSH ezer főre jutó cégszámadatai alapján a legiparosodottabb megyékben kifejezetten kevés céget tartanak számon. Győr-Moson-Sopron megyében ezer főre 160 regisztrált vállalat jut, míg Komárom-Esztergomban mindössze 136, Fejérben pedig 141. A legtöbb cég egyébként Budapesten található, itt ezer főre 225 vállalat jut, Szabolcs-Szatmár-Beregben 205, Bács-Kiskunban 194, Békésben pedig 189 céget tartanak számon ezer főre vetítve.

Az ipari termelést jelentősen meghatározza Magyarországon a beruházások értéke, nem meglepő, hogy ebből a szempontból az első kilenc hónapban a budapesti vállalatok hasították ki a legnagyobb részt. Az egy főre jutó fejlesztési összeg itt 837 ezer forint volt, ami az országos, 347 ezer forintos átlagnak 2,4-szerese. Ebből azonban nem következik, hogy a fővárosban költenék a legtöbbet fejlesztésre, hanem azt jelzi, hogy a budapesti székhelyű társaságok fektetnek be a legnagyobb arányban, ám e kiadásaik az országnak akár más helyein is megjelenhetnek. Ugyanakkor a vízfejűség egyértelmű, hiszen az év első kilenc hónapjában a beruházások értékének 43 százaléka fővárosi székhelyű szervezetektől származott. Ha ehhez még a Pest megyei vállalatok 9,9 százalékos arányát is hozzáadjuk, akkor jól látható, hogy a fejlesztések több mint a fele a közép-magyarországi régióhoz köthető. Ehhez persze nagymértékben hozzájárul, hogy az állami fejlesztéssel megbízott cégek székhelye sok esetben a főváros, akkor is, ha a beruházás nem itt valósul meg.

Országosan a beruházások értéke 27 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és csak Zala és Baranya megyében csökkent. A fejlesztési források legjelentősebb, 56 százalékos növekedését Jász-Nagykun-Szolnok megyében mérték, míg a legnagyobb, 21 százalékos visszaesést Baranyában mutatta ki a statisztikai hivatal.