872 milliárd a hiány az első negyedévben

Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. Idén márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiányadat, amit számos tényező együttes figyelembevételével szükséges értékelni.

Az előző év azonos időszakához képest – a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (pl. Modern Városok Program, Egészséges Budapest Program) mellett – lényegesen magasabban alakultak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai. Ezen kifizetések már elérték a 651,7 milliárd forintot, szemben a 2017. év március végi 252,2 milliárd forinttal.

Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszeltől.

Márciusban a költségvetés mozgástere lehetővé tette, hogy minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kaphasson, melynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki. Az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi március végi teljesülést.

Az államháztartás majd 872 milliárdos hiányának több mint fele az európai uniós programok megelőlegezéséből fakad – emelte ki Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán az adatokra reagálva. A kedvezményezett vállalkozások, önkormányzatok számára kifizetett uniós támogatások összege ugyanis 650 milliárd forint felett alakult.

A hiány másik fele tervezett kiadásból adódik, például béremelésekből, illetve állami fejlesztési programokból.

Hangsúlyozta, a kormány vállalta, hogy minden uniós támogatást kifizet a vállalkozásoknak, amelyet az Európai Bizottság majd később átutal.

Az év egészére reálisan lehet számolni 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel, ez a bővülés adja a fedezetét azoknak a kiadásoknak, amelyeket többletberuházásra, bérekre fordít az állam – tette hozzá az államtitkár.