Engedett az IMF-nek Kijev

Egy újabb, 3,9 milliárd dollár értékű, 14 hónapra szóló készenléti hitelprogram elindításának feltételeiről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ukrán kormánnyal. A washingtoni székhelyű szervezet csak azután utal, ha az ukrán parlament jóváhagyja a jövő évi állami költségvetést, és a kormány meglépi a régóta sürgetett lakossági gázáremelést.

Az utóbbit már be is jelentették, Volodimir Hrojszman miniszterelnök közölte:

november 1-jével 23,5 százalékkal megemelik a gázárat a lakossági fogyasztók számára, egy köbméter ára 8,55 hrivnya (85 forint) lesz.

A kormányfőt politikai riválisai máris szembesítették azon ígéretével, hogy amikor friss miniszterelnökként azonnal a gázár duplázásával indított, akkor azt ígérte, azzal az emeléssel egyszer és mindenkorra leveszik a napirendről ezt a témát. Az ukrán fővárosban tegnap is tüntetések voltak a gázáremelés miatt.

A kabinet sokáig küzdött, hogy elkerülje a népszerűtlen intézkedést, s az, hogy alig öt hónappal a jövő évi elnökválasztás, valamint szűk egy évvel a parlamenti választás előtt mégis belekényszerült ebbe, azt is jelzi, nagy lehet a baj az ukrán államháztartás körül. Ezt támasztják alá a pénzügyminisztérium és a központi bank legfrissebb adatai is.

Az idei előrejelzésében a jegybank 5 milliárd dollár hitelre számított, nagyrészt az IMF-től, a Világbanktól és az Európai Uniótól, valamint államkötvények kibocsátásából. Ám ahhoz, hogy a pia­cokról tudják finanszírozni az államadósságot, nagy szükség volt a megállapodásra az IMF-fel.

A valutaalap utoljára másfél éve, 2017 áprilisában adott pénzt Kijevnek, s 2019 márciusában eleve lezárul a 2015 tavaszán megkötött hitelmegállapodás, amelynek 17,5 milliárd dolláros keretösszegéből Ukrajna eddig csak 8,7 milliárdot volt képes lehívni.

Az új megállapodásnak a hírére a központi banknál azonnal hozzáláttak egy kötvénykibocsátás előkészítéséhez. Legutóbb tavaly szeptemberben bocsátott ki Ukrajna államkötvényeket, akkor 3 milliárd dollárt vontak be, 15 éves futamidőn 7,37 százalékos kamattal. A sietség érthető, ha az államadósság számait nézzük.

A pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint 53,53 milliárd dollárra rúg az az összeg, amelyet az elkövetkező 27 évben, azaz 2045-ig rendezni kell. Ukrajnára idén 3,25 milliárd dolláros tartozás visszafizetése vár, jövőre 5,88 milliárd, 2020-ban pedig 6,04 milliárd dollár.

Idén szeptemberig amerikai dollárban számolva 1,9 százalékkal csökkent az államadósság szintje, és 74,85 milliárd dollárt tesz ki. Az előző hónapban Ukrajna nemzetközi valutatartaléka 17,23 milliárd dollár volt, 8,4 százalékkal kevesebb, mint 2018 januárjában.

Az IMF további feltételét teljesítve, a kabinet már benyújtotta a törvényhozásnak a jövő évi költségvetést, első olvasatban már döntöttek is róla. A 2019-es költségvetés-tervezet az ideihez képest sokkal jelentősebb finanszírozást irányoz elő a hadsereg és a belügyi szervek vonatkozásában, s valamelyest csökkenti az államigazgatási apparátusra jutó kiadásokat. Az igazi nagy vesztes azonban az egészségügy és úgy általában a szociális szféra lesz. A büdzsé kidolgozói 3 százalékos GDP-növekedéssel és 7,4 százalékos inflációval számolnak.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja