Az idei év első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest 28 százalékkal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
Az új épületekben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 37 százaléka többlakásos épületben, 5,3 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3-ról 100 négyzetméterre nőtt.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26 655, ami 6,2 százalékkal kevesebb a korábbi időszaknál.
Az építendő lakások száma Budapesten 25 százalékkal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9 százalékkal, a községekben 7,4 százalékkal emelkedett.
Az építtetők az esetek 43 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79 százalékot ért el.
A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2 százalékkal több, összesen 10 322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3225, ami 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Egyre több családnak van saját otthona
A kormány célja, hogy lehetőleg minden gyermeket nevelő család saját otthonhoz jusson. Az elmúlt években a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzete érzékelhetően javult, így a családok ma már bátrabban vághatnak bele lakásépítésbe vagy vásárlásba. Ehhez segítséget nyújt a családi otthonteremtési kedvezmény, melynek népszerűségét jelzi, hogy 2015-ös bevezetésétől kezdődően már 89 ezer család kérelmét fogadták be a bankok több mint 250 milliárd forint értékben.
A munkaerőhiány miatt nem épül annyi lakás, mint amennyit tervezek
– mondta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.
A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő és kapacitáshiány, egyes tervezett társasház beruházásokat már visszavontak, így
feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedély kiadására sor került.
2020-ban jelentősen visszaeshetnek a lakásépítések, amit csak részben ellensúlyozhatnak a kormány által tervezett családtámogatási ösztönzők. A lakásépítések várható visszaesést azonban ellensúlyozhatják a nagy állami projektek (Paks, Modern Városok, Liget Projekt, Egészséges Budapest Projekt, infrastrukturális beruházások stb.) és újabb autóipari, iroda, ipari, logisztikai, raktárpiaci beruházások.
A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak.
A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át.
Tavaly összesen közel 14,4 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,5 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz.
