Ez is eljött, Kapitány István most jelentette be: azonnali hatállyal kirúgta a Paks II. Atomerőmű vezérigazgatóját – máris érkezik az utódja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Bejelentem: a mai napon felmentettem Jákli Gergelyt, a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját. A délután folyamán bemutatom az új vezérigazgatót" – írta Kapitány István Magyarország gazdasági és energetikai minisztere a Facebookon.
A kirúgás nagy valószínűséggel annak az átvilágításnak a része, amit beígértek Kapitányék, abból vonhattak le bizonyos következtetéseket. Egyelőre nem tudni, hogy mit és az utód személye is kérdéses, azt a nap folyamán hozza nyilvánosságra a miniszter.
Emlékezetes, a kormány az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenységének teljes körű és soron kívüli vizsgálatát még májusban rendelte el, abból a célból, hogy pontosan meg lehessen állapítani az atomerőmű négy blokkjának üzemidejét.
Akkor szintén elrendelte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tevékenységének teljes körű és soron kívüli vizsgálatát.is
De miért?
Egyrészről azért, mert a működő atomerőmű (a terjedő szóhasználatban már Paks I.) várható üzemideje 2032 és 2037 között lejár. Az ország akkortól két esetben nem marad csak nukleáris energia nélkül:
- ha addigra meghosszabbítják e blokkok üzemidejét,
- ha addigra átadják Paks II. blokkjait.
Az üzemidő-hosszabbítás kérdése a Paks II. projekt kapacitáspótlásként történt indulásakor még nem merült fel. Akkor úgy állt, hogy a négy meglévő és a két új blokk még évekig párhuzamosan fog futni. Az ország áramtermelésének a 80 százalékát adva még exportra is maradt volna bőven villamos energiájuk.
Csakhogy a Paks II. beruházás több okból is csúszik, az okokkal a Világgazdaság korábban több cikkben foglalkozott. Így a Paks I. időközben elhatározott üzemidő-hosszabbítására azért is szükség lehet, hogy ne maradjon az ország atomenergia nélkül a két új blokk átadásáig. Paks I. első blokkját ugyanis hosszabbítás nélkül 2032-ben le kell állítani, míg az első új paksi blokk Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter szerint a 2030-as évek elején készülne el. Ráadásul az Országos Atomenergia Hivatal az utóbbi időben már olyan engedélyeket adott ki Paks II. kapcsán, amelyek 2035-ig hatályosak. Igaz, a létesítmények elkészülhetnek ez előtt a dátum előtt is.
A két új blokk átadását egyébként először 2031–2032-re, később már a 2030-as évek elejére tette Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter, aki azért vette át a projekt felügyeletét az energiatárcától, hogy felgyorsítsa. A beruházással kapcsolatos engedélyek és más információk alapján pillanatnyilag a 2035-ös dátum sem kizárt. A várható csúszásról a Világgazdaság már két éve részletesen beszámolt.
Másrészről az állítólagos túlárazása miatt is tájékozódni akart a kormány. Értető az aggodalom, hogy hiába fix áras a paksi megbízás, a beruházás ugyanis esetleg így is többe kerülhet az adófizetőknek a 2014-ben megállapodott 12,4 milliárd eurónál. Mert például nem tudjuk, hogy a fix ár folyó, névleges árat takar-e, vagy reálárat, amelyet már megnöveltek az inflációval. Az is nyitott a nagyközönség előtt, hogy ki viseli költségek növekedését, ha az nem a fővállalkozó miatt történt? Az eredeti költség egyébként a 2014-es árfolyamon 3756–4000 milliárd forint lett volna. Az Energiaklub most 8000–9000 milliárdról ír közzé nem tett forrása, de korábban már olvasható becslések alapján.
...és egy harmadik szempont:
Magyar Péter aggálya a magyar atomipar „oroszfüggése”. Tudott azonban, hogy miközben Európa az Ukrajna ellen indított háború miatt igyekszik csökkenteni az orosz energiának való kitettségét (a vállalatai azonban rendre megszegik ezt a szabályt), a szakmai szempontok – Paks II. esetében is – a bevált partnerség fenntartása mellett szólnak. Az is tudott, hogy amikor az (orosz uránt bőven vásárló) Egyesült Államok amellett érvel, hogy Európa csökkentse az orosz energiától való függését, akkor azt saját gazdasági érdekei miatt teszi. Éppen most veszi be Európa LNG-piacát, és pont magyarországi hídfőálláson keresztül szerezne pozíciókat a térség SMR-szegmensében.
Az amerikai terjeszkedés azonban segíti az európai energiaellátás – jelen esetben a magyar atomipar – több lábon állását.
Éppen ezt több lábon állást indította el Magyarország leköszönt kormánya az SMR-ek felé nyitással és a paksi üzemanyag-beszállítás diverzifikálásával.
Most akkor nem hoz elég pénzt a paksi áram, vagy túl drága?
A Paks II. gazdaságosságáról szóló, 2015-ben publikált tanulmány az Energiaklub szerint eredetileg is elavult előrejelzésekre, túlzó feltételezésekre épített. Csakhogy míg a hivatkozott előrejelzés az akkori kritikák szerint túl magas áramárat feltételezett azért, hogy igazolja a beruházás megtérülését, az Energiaklub – amely azt írja, hogy nem a minisztériumi vizsgálat eredményét kívánja előre meghatározni – azt feltételezi, hogy Paks II. árama a beruházás átadásakor már túl drága lesz a piacon. Ezt annak alapján feltételezi, hogy megújuló energiaforrások és az energiatárolás gyors terjedése miatt ma már komoly kockázat, hogy mire Paks II. elkészül, addigra az általa termelt áram áa is jelentősen megemelkedik. Tény, hogy az energiatermelés zöldítése és az energiatárolás emiatti szükségessé válása összességében emeli a villamos energia árát. Ugyanakkor ebből aligha következik egy másik technológia (a nukleáris termelés) költségeinek növekedése. Ha pedig majd drágábban lehet eladni Paks II. áramát, az éppen a beruházás megtérülését segíti. Ez mostanság kevesebb visszhangot kap.
