Az ellenzéki képviselők ugyan próbálták megakadályozni a szavazást, a munka törvénykönyvének módosítását 130 igen, 52 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a parlament. A heves tiltakozást a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt, maximum 400 órás túlmunkának a lehetősége váltotta ki. A módosítás értelmében januártól a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet.
„Magyarországon a kötött és a kötetlen munkaidő az elterjedt, elenyésző azon cégek száma, amelyek munkaidőkeretet alkalmaznak, ahol mégis ez a szokás, ott is általában csak egy-három hónap a keret” – mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Hozzátette, hogy az eddig érvényben lévő egyéves kerettel is nagyon kevesen éltek, inkább csak azokban az iparágakban, amelyekben erős a szezonalitás. Nincs nagy piaci szükség a törvénymódosítás mögött, mert az egy évet sem használták ki.
„Van azonban néhány autóipari vállalat – tette hozzá –, amely használja ezt a modellt az anyaországában, ugyanis Németországban ennek a formának nagy hagyománya van. Ennek alkalmazásához azonban szükség van a kollektív szerződésre, amelyet a munkavállalóknak is el kell fogadniuk.”
A másik, talán még hevesebb vitát a túlóraszám megemelése váltotta ki. A jelenlegi szabályozás szerint a munkáltató évi 250 órányi rendkívüli munkaidőt (túlórát) rendelhet el, és a kollektív szerződésben ezt 300 órára emelhetik. A módosítás – azon túl, hogy továbbra is 250 (300) órában maximálja a munkáltató által elrendelhető keretet – ezen a mennyiségen felül lehetővé teszi évi további legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka elrendelését – ehhez a munkáltató és a munkavállaló írásos megállapodása kell.
„Messze nincs kihasználva a 300 órás keret, csak nagyon kevesen túlóráznak ennyit. A munkáltatók sem szeretik a túlórát, mert arányaiban nagyon drága, inkább csak a hiányszakmákban lehet rá magasabb igény” – mondta lapunknak az MGYOSZ alelnöke. A plusz százórás túlmunkához nincs szükség kollektív szerződésre, hanem a munkáltató és a munkavállaló egyénileg rendezi. Ez egyébként megfelel az uniós elveknek, igazán nagy hagyománya az Egyesült Királyságban van. Rolek Ferenc szerint biztos lesznek majd ilyen megállapodások Magyarországon – és találkozott már olyan esettel, hogy a munkavállaló nem értette, miért nem túlórázhat többet –, de egyáltalán nem tömegesen, mert nincs rá nagy igény.
A nagy ellenállást, amiért a rabszolgatörvény név is ráragadt a módosításra, az váltotta ki, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozókat így még jobban kihasználhatják a vállalatok. A módosítás valóban kellemetlenséget okozhat a munkavállalóknak, ha nyomás hatására vállalnak ennyi túlórát, az alelnök szerint viszont a mai munkaerőpiaci környezetben nem tehetik meg a vállalatok, hogy ekkora nyomást gyakoroljanak a munkavállalóikra. A munkaerő-hiányos helyzetben nincs akkora erőfölényük a cégeknek, hogy visszaélhessenek ezzel a lehetőséggel.
Jogalkotási dömping
A munka törvénykönyvének módosítása mellett számos jogszabályt fogadtak el a képviselők. Ezek közül néhány:
– Módosították az államháztartási törvényt – a költségvetési fejezetek közötti átcsoportosítást csak szakminiszter tájékoztatásával lehet kezdeményezni.
– Ügynökséget hoztak létre az állami építkezések levezénylésére, módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt.
– Szigorodnak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok.
– Visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő program résztvevői.
– Az önkormányzat nem bírálhatja felül az agrárkamara állásfoglalását a földadásvételi szerződésekről, amelyekről így a kormányhivatalokban döntenek.
– Önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre.
– Bővül a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységi köre.
