Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.
Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez jórészt pusztán formalitásnak számít.
Az új Európai Bizottság eredetileg már november elsején hivatalba lépett volna, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ami annak ellenére is biztosra vehető, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lett volna.
A halasztás azért vált szükségessé, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
A képviselőtestület a szerdai strasbourgi plenáris ülésén fogadta el a korábban megkötött egyezséget, amelyet a tanács már hétfőn jóváhagyott.
A kompromisszumos megoldás értelmében az EU jövő évben 168,7 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, a tárgyévi tényleges kifizetések összege pedig 153,6 milliárd euró lehet.
Az Európai Bizottság eredeti tervezete 168,3 milliárd euró kötelezettségvállalást és 153,6 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő. Végeredményben mindkét társjogalkotó szerv engedni kényszerült, ugyanis a bőkezűbb kiadási keretet támogató parlament 171, illetve 159,1 milliárd eurót szeretett volna elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 166,8 és 153,1 milliárd eurót.
A kohéziós politikára 58,6 milliárd euró kötelezettségvállalást és 50 milliárd euró kifizetést szánnak 2020-ban, míg a közös agrárpolitikára, a vidékfejlesztésre mintegy 60 milliárd euró kötelezettségvállalás és 58 milliárd euró kifizetés áll majd rendelkezésre.
Az EP rámutatott, hogy a tárgyalások során sikerült félmilliárd euróval növelni a klímavédelemre szánt forrásokat, s több pénz fog jutni a digitalizáció, illetve a fiatalokat célzó különböző programok, például az Erasmus+ és a DiscoverEU finanszírozására is.
Deutsch Tamás fideszes képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az EU intézményei közös nyilatkozatban kötelezték magukat, hogy szükség esetén egy pótköltségvetés gyorsított elfogadásával többletforrásokat fognak mozgósítani a regionális fejlesztési támogatásoknál, így a jövőre benyújtott tagországi számlák kifizetésére biztosan elegendő forrás áll majd rendelkezésre a büdzsében.
