Tízből kilenc autóipari beszállító arról számolt be, hogy már hozzájuk is elért a külföldi hátterű nagyvállalatoknál megfigyelhető termeléscsökkentési és leépítési hullám – összegezte a Világgazdaságnak az ügyfélkörében tapasztaltakat Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője. Kifejtette: elsősorban gépgyártó, fém- és műanyagipari cégekről van szó, amelyek számottevő része az utóbbi hónapokban elveszítette a korábbi megrendeléseinek 30-40 százalékát. Becslése szerint akár több ezer hazai tulajdonú vállalkozás is hasonló cipőben járhat.
A szakértő szavai egybecsengenek azzal, amit Varga Mihály pénzügyminiszter mondott a Nemzeti Versenyképességi Tanács legutóbbi ülése után: a lassuló külső környezet nem csap át recesszióba, de hatással van a magyar gazdaságra, főként az iparra. Az ECC ügyvezetője szerencsétlen egybeesésnek tartja, hogy a kis- és középvállalkozások rendelésállománya az elapadásával egy időben csökken. A 2014–2020-as ciklus forrásai ugyanis lényegében már elfogytak, és elképzelhető, hogy a 2021–2027-es időszak támogatási kerete csak 2022 nyarától lesz elérhető a cégek számára. Pedig éppen az uniós társfinanszírozású kapacitásbővítések és telephelyfejlesztések jelentenék az érintett vállalkozásoknak az előremenekülést.
Kérdés azonban, hogy a versenyképességük megőrzéséhez nélkülözhetetlen eszköz- és gépvásárlások nélkül hogyan vészelik át a következő két évet ezek a gépgyártók. Tóth Ádám Ferenc szerint, ha az állam nem ír ki az építőipari vállalkozásokéhoz hasonló pályázatokat a fém- és műanyagiparnak és az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjában szereplő többi ágazatnak, akkor nem az lesz a kérdés, hogy a dolgozók 20-30, netán 40-60 százalékát eresszék-e szélnek, hanem az, hogy mikor húzzák le a rolót. Mivel pedig a fix költségek magasak, a rendelések esésével nyomban elúszik az eleve alacsony árbevétel-arányos nyereség jó része. Különösen azok a cégek vannak veszélyben, amelyek csak egy-két nagy megbízónak szállítanak be, illetve amelyeknek nincs saját termékük.
A hivatkozott Építőipari támogatási program keretében 31 milliárd forint forrás biztosításáról már döntött a kormány. A tavalyi 16 milliárd (nyolc plusz nyolc) forintot az idén kilencmilliárd (hat plusz három) követte, jövőre pedig további hatmilliárd forintra pályázhatnak az építőipari cégek, technológiai korszerűsítésre, digitalizációra vagy hatékonyságnövelésre. Az ECC ügyvezetője szerint a minta adott, bár az építőipari vállalatok többé-kevésbé önjárók, függetlenek, míg az autóipari beszállítók nagyrészt ki vannak téve a multinacionális vállalatok németországi vagy éppen dél-koreai központjaiban születő döntéseknek.
A Világgazdaságnak adott interjúban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, hogy 2021 januárjától az állam akár több százmilliárd forint értékben is megelőlegezhet pályázatokat, így a kormány részéről lehet fogadókészség a javaslatra. „Tanultunk a 2016-os hibából, amikor a forrásbőség után volt egy kisebb visszaesés. Nem szeretnénk újabb finanszírozási lyukat” – mondta lapunknak a tárcavezető.
