Az utolsó simítások zajlanak a nyugdíjkötvénynél az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás – mondta az Mfor.hu-nak adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter.
A nyugdíjkötvénnyel arra készülnek a tárcánál, hogy
a nyugdíjcélú megtakarítóknak olyan vonzó papírt tudjanak kínálni, amely kamatozását, hozamát tekintve akár a MÁP Plusszal is versenyképes lehet.
Az utolsó simítások zajlanak az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás. Ahogy a gazdaságvédelmi akcióterv első, tavalyi szakaszának egyik fontos eleme volt a MÁP Plusz, úgy a következő akcióterv része lehet a nyugdíjkötvény – fogalmazott a portálnak a tárcavezető.
Elmondta azt is, hogy a nyugdíjkötvényt magánszemélyeknek tervezik, nem intézményeknek. Olyan konstrukciót szeretnének bevezetni, amelyik annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
„Kedvező hozamot, kedvező kamatozást, kellő rugalmasságot akarunk biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy bármikor ki lehessen egészíteni a megtakarítást, az ügyfél igényétől függően. Mivel továbbra is adókedvezmények társulnak a NYESZ-hez és a nyugdíjpénztári megtakarításokhoz, nem számítok arra, hogy a nyugdíjkötvény a MÁP Pluszhoz hasonlóan átrendezné ezt a területet. Az lesz a szerepe, hogy kiegészítse az eddigi kínálatot, bővítse az öngondoskodás lehetőségét” – mondta Varga Mihály.
Szja
Arra a kérdésre, hogy folytatódhat-e jövőre személyijövedelemadó-csökkentési program, Varga Mihály úgy felelt, hogy „mindig meg kell találni az egyensúlyt az adott évi költségvetésben a bérek növekedése, a beruházások támogatása, az adósságállomány és az adók csökkentése között”. Szerinte
Hipa
A Nemzeti Versenyképességi Tanács egyik javaslata szerint úgy módosítanák a helyi iparűzési adót, hogy azzal a vállalkozásoknál hagynának 80-120 milliárd forintot. Erre a felvetésre Varga Mihály elmondta, hogy ami a javaslatot illeti, több olyan tagja is van a tanácsnak, aki nem csak a belföldi, hanem a külföldi cégek véleményét is tolmácsolni tudja, és az derült ki, hogy a tavalyi rekordmértékű külföldi még magasabb lehetett volna, hogyha olyan versenyképesség-javító intézkedések történnek, amelyek a lehetséges akadályokat elhárítják – ezek közé tartozik az iparűzési
A 9 százalékos társasági adónk nagyon vonzó, a legkedvezőbb Európában, de – a jövedelmet érintő adókkal nem számolva – az iparűzésivel együtt valójában 27 százalék a cégek adóterhe ma Magyarországon
– fogalmazott a portálnak a pénzügyminiszter, aki szerint a kormánynak mérlegelnie kell, hogy az iparűzési adóból befolyó bevétel hol és hogyan hasznosul, megfelelően használják-e fel a települések, milyen feladatokat látnak el ebből. Úgy véli, hogy ezekről mind beszélni kell.
Szerinte még az is kérdés, hogy lehet-e egyáltalán kiesésről beszélni az önkormányzatok esetében. Ugyanis a versenyképesség javulása hozhat annyi többletbevételt, amibe belefér az adó átalakítása. „A versenyképességi tanács ülésén is megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknak nem kell feltétlenül bevételkieséssel számolniuk. A többletbevételéből juthat a központi feladatokra, és az önkormányzatiakra is” – tette hozzá.
Február végéig eldől, mi lesz a kórházi beszállítókkal
Hamarosan lezárulnak a tárgyalások azokkal a kórházi beszállítókkal, amelyeknek egyenként 100 millió forint feletti, összességében pedig 49 milliárd forintnyi a követelésük.
