A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket arról, hogy járvány idején konkrétan mit kell tenniük a munkáltatóknak, és mit tehetnek az ezzel kapcsolatos munkajogi problémák kezelése érdekében. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoport vezető nemzetközi partnere és Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje jelen helyzetben pandémiás cselekvési terv kidolgozását javasolja. Ebben érdemes meghatározni a veszélyeztetettség csökkentésére teendő megelőző lépéseket, az esetleges fertőzés megjelenésekor életbe lépő intézkedéseket, a felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenciákat, ellenőrizni kell a megfelelő belső kommunikációs csatornák és az esetleges munkahelyen kívüli munkavégzési feltételek működését. Ha szükséges, gondoskodni kell az üzletmenet, valamint az üzleti utak és események esetleges átszervezéséről.
Az előzetes intézkedések keretébe tartozik a munkavállalók részletes tájékoztatása, fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése.
A cég a járványveszélyre tekintettel mentesítheti az alkalmazottakat a munkavégzés alól, ennek időtartamára viszont alapbér jár. Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai feltételek biztosítottak. Az azonban már korántsem ennyire egyértelmű, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e a munkavégzést, vagy ragaszkodhat-e a munkahelyen kívülről történő munkavégzéshez a vírusfenyegetettség miatt. A munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen kéréseknek.
Ha az alkalmazottat saját kérésére mentesítik a munkavégzés alól, egyedi megállapodás szerinti díjazás vagy fizetés nélküli szabadság adható. Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg a munkavégzést a járványra hivatkozva, ez a szakértői anyag szerint alap lehet a munkaviszony megszüntetéséhez vagy más szankciókhoz.
Ha a munkahelyen fertőzés vagy annak alapos gyanúja merül fel, a munkáltató kötelezheti a munkavállalókat a távolmaradásra. Nagy kérdés, hogy kötelesek-e ilyen esetben a cégek részlegesen vagy teljesen bezárni, és milyen pluszintézkedéseket kell életbe léptetniük. Ha elháríthatatlan külső ok miatt a vállalat nem tudja a munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér fizetésének kötelezettsége alól. Kérdéses lehet, hogy a helyzet mennyire volt elháríthatatlan. Ennek megítélésében szerepet játszhat, hogy a munkáltató megfelelő intézkedéseket tett-e a vírus megjelenési esélyének csökkentésére.
Táppénzjogosultság
Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy a hozzátartozója az ápolására szorul, a betegszabadság és a táppénz elérhető lehet számára. A hatósági elkülönítés – amelyet a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre jogosít, a vállalat által elrendelt vagy önként vállalt karantén esetén viszont nem alkalmazható. Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.
