Átrendeződött a kerületek rangsora
Az elmúlt tizenhat évben összességében minden fővárosi kerületben drágultak a lakások, az áremelkedés mértékében azonban nagyok az eltérések – állapítja meg az OTP Ingatlanpont most megjelent elemzése. A NAV forgalmi adatai szerint a legnagyobb, 248 százalékos (azaz három és félszeres) növekedést Belváros-Lipótvárosban jegyezték föl, de a sereghajtó XXIII. kerületben is kis híján 80 százalékos volt a drágulás. A nagy ugrásnak köszönhetően az V. kerület 2003 óta hármat lépett felfelé a budapesti árrangsorban, ma itt kell a legtöbbet fizetni egy lakás négyzetméteréért: húszezer híján átlagosan egymillió forintot. Az átalagárlistán az I. kerület a második, a II. a harmadik helyen áll. A folyamatokat elemezve a legszembetűnőbb változás az, hogy zárul az árolló a pesti belváros és a budai hegyvidéki kerületek között. 2003-ban például még 50 százalékos volt az árkülönbség az I. és a VII. kerület között (értelemszerűen az I. javára), ám 2019-re ez 15 százalékra csökkent.
„A kerületek ársorrendjének változása gyakran megjósolhatatlan. A koncepcionálisan tervezett fejlesztések, például a belváros nemzetközi trendeknek megfelelő felfuttatása, a közlekedés és az ott lakókat kiszolgáló infrastruktúra javítása, a városrehabilitáció vagy a lakásépítések mellett ugyanis sok esetben előre nem látható tényezők határozzák meg, hogy melyik kerület lép előre, és melyik csúszik vissza a lakásvásárlók preferencialistáján, és így közvetetten az árrangsorban. Ilyen tényezők lehetnek a váratlanul megnyíló új piaci lehetőségek vagy az egy-egy városrész szerves fejlődését felgyorsító beruházások is” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Példaként a pesti bulinegyed kialakulását, a turistákra épülő szálláskiadás robbanásszerű elterjedését hozta föl, ami jelentősen felhajtotta az ingatlanárakat a környéken. A koronavírus-járvány miatt – áll az elemzésben – bővült azoknak a bizonytalansági tényezőknek a köre, amelyek átrendezhetik a budapesti kerületi árlistát. Azon már most is el lehet gondolkodni, hogy a rövid távú lakáskiadást pörgető turizmus leállása és a befektetési céllal vásárlók arányának tavaly óta szembetűnő visszaesése hogyan csapódik le hosszabb távon a keresletben és az árakban a pesti belvárosban.
