A júniusi infláció 2,9 százalékra futott
Júniusban 2,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A Világgazdaság elemzői konszenzusa 0,1 százalékponttal magasabb, 3 százalékos inflációt várt. Leginkább az élelmiszerek ára nőtt: éves szinten 7,8 százalékkal többet kellett fizetni az üzletekben. Bár 2019 júniusához képest az üzemanyagok 11,6 százalékkal olcsóbbak lettek, májushoz képest 9,3 százalékkal emelkedett az ár a benzinkutakon. A maginfláció a konszenzusunkkal összhangban 4 százalék lett. Az első fél évre 3,4 százalékos drágulást mért a KSH. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kalkulált adószűrt maginfláció májushoz hasonlóan 3,5 százalék volt júniusban. A jegybank az inflációt elsősorban az üzemanyagárak részben bázishatás miatti növekedésével magyarázza.
A 2020-as infláció 3,1 százalék lehet – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője idén 3,2, jövőre 2,8 százalék pénzromlást vár. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője idén 3,4 százalékos inflációra számít, szerinte azonban jövőre 3,6 százalékra gyorsulhat a fogyasztói árindex az üzemanyagárak alacsony bázisa miatt – a 2021-es áprilisi infláció akár az 5 százalékot is meghaladhatja. A Takarékbank szakértője az üzemanyagárak növekedése miatt az inflációt 3,5 százalék közelébe várja, majd a nyár végétől valamivel 3,5 százalék alá süllyedhet. Virovácz Péter szintén az üzemanyagok várható drágulására hívja fel a figyelmet. A jövedéki adó újbóli emelkedése és a közterületi parkolás ingyenességének megszüntetése élénkítheti a fogyasztói árindexet a következő hónapokban. Az elemző arra számít, hogy őszre 3 százalék fölé emelkedik a mutató, majd a magas bázis következtében csökkenésnek indul. Németh Dávid jelezte: a belső kereslet alakulása számottevően módosíthatja az árindexet, leginkább a szolgáltató szektor árazása változhat. A K&H elemzője emlékeztetett, az elmúlt hónapokban a KSH egyes árakat nem tudott összeírni, bizonytalan volt az inflációs mérés: a visszatérés a valós árakhoz módosíthat az inflációs mutatón is.
A koronavírus hatásai ellentétesen érintik a fogyasztói árindexet, egyfelől az importált infláció továbbra is alacsony maradhat, de a korábbinál jóval gyengébb forint erősítheti a folyamatokat – magyarázta Suppan Gergely. Ez utóbbi egyre jobban látszik a tartós fogyasztási cikkek árazásán, az új autók nagyot drágultak az utóbbi időszakban – igaz, a műszaki összetétel is változott. Az üdülési szolgáltatások, a lakbérek és más piaci szolgáltatások drágulási üteme jelentősen lassult. A Takarékbank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak: a vendéglátóipar gyengélkedése miatt a hús az utóbbi hónapokban olcsóbb lett, viszont a katasztrofális termés miatt elszálltak a gyümölcsárak. Az élelmiszerek árában az egyik jelentős tételnek, a disznóhúsnak a sertéspestis miatti gyors drágulása az év végén kiesik a bázisból.
